Működött tegnap a varázsrudi?
Hát persze.
Még az önkormányzati ülés elején tett fel a Facebook-oldalára egy fotót rajta Túrú Rudi „együttmindentmegoldós” címkével, alatta az ön kommentje: „Ezt a rudit kaptam a kollégáimtól a mai képviselőtestületi ülésre.”
Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
Nagy volt a hajtás, ezért a kollégámat kértem meg, hozzon a büféből kávét és valami édességet, aztán csak később vettem észre a feliratot, és rögtön éreztem: égi jelet kaptam. Közös akarattal minden probléma megoldható, erre adott biztatást a varázsrudi.
Na de mi van a rudin túl! Kapkodja az ember a fejét, látva, hogy bár alig néhány végvára maradt az ellenzéknek, ott is balos balosnak farkasa.
Mire gondol?
Az MSZP támogatása nélkül ugye nem lett volna polgármester önből?
Nem. És szintén nem lennék polgármester, ha kizárólag az MSZP-szimpatizánsok szavaznak rám. Továbbá azt se feledjük, hogy a baloldali Összefogás képviselőjelöltjeire kevesebben szavaztak, mint a fideszesekre, én viszont nyertem. Talán a személyem is számított.
A képviselőtestületben egymás haját tépik a szocikkal, még a tejbegrízen is sikerült összeveszni.
Nem volt az hajtépés.
Tavaly úgy döntött, a legszegényebb kerületi családok gyerekei ingyenebédet kapnak a két ünnep között. A saját keretéből fizettette a cechet. Sajtótájékoztatón jelentették be az akciót, amin váratlanul megjelent pár kerületi MSZP-képviselő, részt kívánva a rivaldából. Emiatt, úgy tudni, alakult a színfalak mögött egy jó kis hajtépés.
A sajtótájékoztatót Szabó Rebeka, a szociális ügyekért felelős helyettesem tartotta. Purparlé, nem foglalkozom ilyenekkel. A lényeg, hogy a gyerekek a téli szünet alatt is kaptak meleg ételt.
Fotók: Kummer János
Az is csupán purparlé, hogy tegnap harmadik alpolgármesternek egy fideszest választatott meg a testülettel, annak dacára, hogy a szocialisták ellenezték az ügyet?
Sajnálom, hogy így alakult, az MSZP a tárgyalási szünetben döntött úgy, hogy végül nem támogatja a javaslatot. Szerintem akkor szakítunk az elmúlt négy év zuglói gyakorlatával, ha az egykori ellenfeleinkben is potenciális szövetségeseket látunk. Szerintük meg azzal, ha szakítunk azokkal, akik ebben az időben is vezetők voltak. Én inkább a jövőt nézem, amihez kellenek a partnerek, ugyanis a testületben nem szerzett többséget a baloldal. A legnagyobb meglepetésemre a helyi Fidesz a választás után azonnal konstruktivitást mutatott, én pedig a kerület érdekében elfogadtam a kinyújtott kezet. Megszavazták az átláthatóság érdekében tett lépéseimet, sőt azt is, hogy az előző ciklusban általuk kivetett kommunális adót visszafizessük a lakosoknak. A fejlesztési terveinket illetően sincs nagy különbség az MSZP és a Fidesz között.
A szocik nem kedvelik önt.
Honnan veszi? Valóban több vitám van velük, mint a Fidesszel, de hát a közös ügyünk is több, s ezeket meg kell vitatnunk. Továbbra is a baloldalon politizálok, csak közben azt gondolom, hogy erkölcsileg a jobboldal fölé kell emelkedni. Teljes joggal szidjuk a Fideszt, hogy erőből politizál, meg se hallgatja az ellenzéket, képtelen az együttműködésre. Na de, ha mi kerülünk helyzetbe, miért politizálnánk úgy, mint ők? A köz érdekében miért ne tehetnék lépéseket a konszenzusért? Ráadásul ez nem országos politika, helyi ügyek vannak, sokkal kevésbé számítanak az ideológiai különbségek, mint az országos politikában. Itt nem izomból, hanem észből kell politizálni.
Kóstolgatják a szocialisták, sőt egyszer meg is malmozták.
Miben kóstolgattak? És miben malmoztak meg?
Kezdődött azzal, hogy az MSZP az előző frakciójának vezetőjét jelölte a jegyzői posztra, amit ön megvétózott, és sikerült a saját kiválasztottját ültetni az adminisztráció élére. Eztán a legnagyobb önkormányzati cég, a városgazda élére a szocik egy olyan káderüket szánták, aki korábban a fővárosban megégette magát közbeszerzési pályázatokkal, el is bocsátották állásából. Ön őt is megvétózta, de a következő MSZP-s jelöltre már áldását adta. Csakhogy róla meg a megválasztása után derült ki az ön számára is, hogy a hivatalban lévő szocialista alpolgármester sógora. Nem éppen bizalomépítő eljárás. Ahogy az sem, hogy az illető első intézkedéseként helyettesének saját hatáskörben kinevezte az első körben kivétózott közbeszerzéses kádert. Ez malom.
Magamban mindig jót röhögök azon, hogy ősz óta két típusú ügyben keresnek az újságírók. Egyrészt miért engedek a szociknak, hogyan fordulhatott elő, hogy az MSZP volt országos szóvivője is állást kapott Zuglóban, másrészt meg miért vétózok meg minden MSZP-s személyi javaslatot. A kettő között van az igazság. De válaszoljuk meg az ön kérdését. Egy ekkora kerület vezetéséhez tapasztalt jegyző kell, s én leigazoltam Magyarország egyik legjobb jegyzőjét. Ami pedig a városgazda vezetését illeti: a korábbi politikai egyezségünknek megfelelően az MSZP felügyeli a gazdasági területet, a legkomolyabb cégek vezetői általuk jelöltetnek. Ezzel együtt az első jelöltjüket nem tudtam elfogadni, hiszen már az induláskor világossá tettem, hogy felkészült és makulátlan emberekkel kívánok együttdolgozni. Megjegyzem, az illető ma már nem áll egyetlen zuglói cég alkalmazásában sem. A második jelölt viszont a fideszes támadások és a sógorság ellenére jó szakember. Ilyen ez az önkormányzati világ – a munka szempontjából kevéssé számít, hogy szocialista vagy éppen fideszes végzi el. Engem az sem érdekelt, amikor a BKK éléről leváltott Vitézy Dávidnak azt hánytorgatták fel az MSZP-sek, hogy ő a miniszterelnök unokaöccse, ráadásul tudtommal nem is az. Nem érdekel, ki kinek a rokona, az érdekel, hogyan dolgozik. Az elhallgatott sógorság legföljebb kellemetlen, de nem lényeges.
Sosem dolgozott önkormányzatnál. Mennyi idő beletanulni ebbe a szakmába?
A kompetens politikus nem feltétlenül arról ismerszik meg, milyen naprakész tudás van a fejében, sokkal inkább arról, milyen csapatot épít maga köré. Az én csapatom kiváló szakértőkből áll.
A szocik azt mondják, a mézesmázos fideszesek megvezetik a naiv Karácsonyt, aki azt sem veszi észre, a tegnap megválasztott harmadik alpolgármester belobbizásának legfőbb célja, hogy Papcsák Ferenc megússza az elszámoltatást.
Új politikusgenerációhoz tartozom, új politikát kívánok csinálni, és ebben, meglehet, több a naivitás, mint a régiekében, de tán a nyitottság, a becsület és a potenciál is nagyobb benne. Ami pedig az elszámoltatás illeti, ezt a szót soha ki nem ejtem a számon, akkor is politikai lózungnak tartottam, amikor a még hivatalban lévő Papcsák Ferenc mondogatta az őt megelőző szocialista városvezetésre. Az elszámoltatás nem a politika dolga, hanem a nyilvánosságé és az igazságszolgáltatásé. A vezetésemmel működő zuglói képviselőtestület átláthatósági rendeletet alkotott, márciusig az elmúlt öt év összes szerződése kikerül az internetre. Az ország legátláthatóbb önkormányzata lesz a zuglói. Ha kiderül valami a múltról, az az átláthatóság miatt lesz, s nem azért, mert én az átláthatóságról handabandázom. Magyarországon sosem volt elszámoltatás, nem mintha nem akarták volna, hanem mert értelmezhetetlen fogalom. Ha csak félig is komolyan vesszük, hogy ez egy jogállam, akkor nem a politikusok számoltatnak el, hanem a törvény. Elszámoltatást akarnak? Egyszerű! Ha egy politikusnak információja van egy másik politikus sumákságáról, ne az asztalfiókjában tartsa a dokumentumot, hogy alkalomadtán zsarolhasson, hanem tegye ki az ablakba a papírokat.
Az őszi kampányban a balosok Zuglót a papcsáki korrupció fellegváraként ábrázolták. Tehetnének feljelentéseket, már csak a szavahihetőségük miatt is.
Az összes közbeszerzés Papcsák Ferenchez volt rendelve, ám mióta én vagyok a polgármester, a képviselőtestület és az illetékes bizottság dönt az ilyen ügyekről, a szerződések pedig azonnal mennek a világhálóra. Nálam alapelv a korrupciómentesség és az átláthatóság. Aki ebben a szövetségesem kíván lenni, azzal együtt tudok dolgozni. Nem tekintem ellenségemnek sem az egykori, sem a mostani ellenfeleimet.
Korruptnak tartja Papcsákot?
Ezzel nem kell foglakoznom, ugyanis Papcsák Ferenc nem tagja a jelenlegi zuglói képviselőtestületnek.
A mostaniban is ott ülnek az emberei.
Nem érdekel, ki kinek az embere. A politikusok erkölcse önmagában semmire sem garancia. Jó szabályokat kell alkotni, és betartatni azokat.
Ha nem számít az erkölcs, meghagyhatta volna a városgazdánál a közbeszerzésben pörkölődött szoci kádert.
Számít, csak nem garancia. A demokratikusan választott képviselőket nem tudom lecserélni. A munkatársaimat azonban megválogatom.
Pragmatikus. Parlamenti képviselőként többet moralizált.
Épp ezért választottam az önkormányzati politikát, hogy ne csak moralizáljak, hanem a morális meggyőződésem szerint cselekedjek is. Két dolog miatt lettem politikus, az egyik a korrupció elleni küzdelem, a másik annak a hideg polgárháborúnak a befejezése, ami gajra vitte az országot. Eszerint cselekszem Zuglóban is.
Lesz budimúzeum? Legutóbbi interjúnkban azt ígérte, hogy Papcsák Ferenc elhíresült milliós mosdóját a hatalmaskodás mementójává nemesíti, és látogathatóvá teszi.
A múzeumot idézőjelben értettem, a vécé pedig nyitva áll mindenki előtt, aki belép az önkormányzat épületébe.
A szocialisták némelyike szerint benne van a pakliban a képviselőtestület feloszlatása, új választás kiírása. Ön szerint is?
Kizártnak tartom. Egyébként szerintem a következő választást is megnyerném. A Fidesz romokban, a baloldalnak meg nincs más felépített jelöltje. Ráadásul túl sok vesztenivalója van a pártoknak és képviselőiknek.
Forintosítható is a vesztenivaló. Az ősszel felálló önkormányzat kapásból és jelentősen emelte a képviselői tiszteletdíjat. Akadt, akinek a bizottsági pluszokkal havi félmillió forint fölé kúszott a pénze. Botrány lett belőle, a testület kénytelen volt korrigálni.
Valóban csak az elhúzódó egyeztetések után vettük észre, hogy egy túl sok bizottságba bekerülő képviselőnek elszállt a juttatása. Hibáztunk, javítottuk. Igen, a pénz is vesztenivaló. De a politikai vesztenivaló nagyobb. Az emberek nyugalmat, békét, építkezést akarnak, és aki előrehozott választást provokál ki, ezzel az elvárással megy szembe.
Az imént interjúztuk az ön volt parlamenti frakciótársát, Kukorelly Endrét, aki hajléktalanok bérlakáshoz juttatására gyűjt pénzt. Kérdeztük tőle, tervez-e együttműködni Zuglóval. Azt válaszolta, „ez civil dolog, nem közösködöm, az állam tegye csak a maga dolgát a hajléktalankérdésben”. Zugló teszi?
A Bandiéhoz hasonló terv fekszik az asztalomon. Dolgozunk a lakhatási koncepción, már csak azért is, mert egyik legfontosabb választási ígéretünk volt a szociális bérlakásépítés. Ha lezárjuk végre a politikai csiki-csukikat, minden energiánkat az ilyen fontos ügyekre fordíthatjuk.
