Pásztor János emlékeztet rá: évről-évre kiderül, mindig az előző esztendő volt a legmelegebb. Így volt ez tavaly, tavalyelőtt. „Itt az ideje, hogy végre komolyan vegyük ezt a tényt, és tegyünk valamit.” Szerinte a kiotói egyezmény nem kudarc, az megváltoztatta a történelmet, hiszen „ára lett a káros anyagok kibocsátásának”, de szükség van újabb megállapodásokra. A kérdés, mi legyen a következő lépés.
A magyar főtitkárhelyettes optimista. Bár látja a nehézségeket, úgy véli: a perui ENSZ-klímacsúcson decemberben sikerült több olyan eredményt elérni, ami megalapozhatja az év végi párizsi megállapodást. „A konferencia akkor lesz igazán sikeres, ha az ott aláírandó egyezmény eredményeként a globális felmelegedés két fok alatt fog maradni.” (A tudósok a jelenlegi állapotok alapján négy fokos felmelegedést jósolnak.) E cél eléréséhez 195 ország aláírását kell megszerezni. További részletek a legfrissebb Heti válaszban.
Az interjúban idézett kéthetes limai tanácskozáson egy négyoldalas dokumentumot sikerült tető alá hozni, amely után felkérték az országokat, terjesszék be a felmelegedés elleni nemzeti terveiket. A tárgyaláson sikerült megbékíteni a fejlődő országokat. Elérték, hogy a megállapodás rögzítette: a gazdag országoknak élen kell járniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, támogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak. Az ENSZ klímaváltozás-ügyi titkársága ugyanakkor rögtön a perui csúcs után jelezte, az összes beígért változás is kevés lesz ahhoz, hogy elérjék az a célt, amely szerint az átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a két Celsius-fokot az iparosodás előtti korhoz képest.
Az állítólag ENSZ-főtitkári szerepre készülő magyar államfő a világszervezet közgyűlésén maga is megkongatta a vészharangot. “Miért várjuk meg, amíg a szén-dioxid koncentrációja a levegőben hasonlóan súlyos helyzetet eredményez, mint amilyet az ózonréteg sérülése okozott?” – tette fel akkor kérdést. Áder János hangsúlyozta: “a baj nagyobb, mint gondolnánk”, illúzió, hogy két foknál nem emelkedik jobban a földfelszíni hőmérséklet emelkedése. A köztársasági elnök szerint nem lehet megúszni, „hogy felelőtlen környezeti politikánkért a természet benyújtsa a számlát. „Ma már nem elég csak a kibocsátást, a szennyezést csökkenteni, nem elég erről megállapodni, de fel kell készülni az egyre súlyosabb természeti katasztrófákra is”. Mint mondta: ha nem költjük megelőzésre a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékát, akkor az ennek következtében elszenvedett környezeti kár elérheti akár a GDP 20 százalékát is.
