1992. október 25-én terelte el Csehszlovákia a Duna vizét a bősi erőmű üzemvízcsatornájába, azóta átlagosan a folyam vízmennyiségének egyötöde kerül a régi Duna-mederbe – írják. Az LMP szerint az elterelés hatására a szigetközi ágrendszer nagyrészt kiszáradt, a természeti területet felmérhetetlen ökológiai és gazzdasági kár érte, Szlovákia viszont egyoldalú előnyhöz jutott az elterelt víz felhasználása és az erőműben termelt, elvileg Magyarországot is megillető áram révén
A közlemény emlékeztet: a hágai nemzetközi bíróság 1997 őszén meghozott ítélete szerint a két félnek új szerződést kell kötnie, meg kell állapodnia a vízmegosztásról, a környezeti károk rendezéséről valamint az elektromos áram elszámolásáról. Az ítélet végrehajtása érdekében hosszú tárgyalássorozat kezdődött, amely azonban az Orbán-kormány hivatalba lépésekor, 2010-ben gyakorlatilag elhalt: a kormány több tárgyalót is kinevezett, érdemi lépésekre azonban nem került sor.
Eközben a Szigetközben tovább folytatódik a környezet pusztulása, leépül az idegenforgalom és a helyi gazdaság, míg Szlovákia egyoldalúan használ egy olyan természeti erőforrást, amely a jog és a bírósági döntés szerint mindkét országot megilletné – érvel az LMP, amelyfelszólítja az Orbán-kormányt, hogy haladéktalanul újítsa fel a kétoldalú tárgyalásokat, ismerje meg a szlovák fél álláspontját. Az LMP javasolja: ha nem sikerül megoldást találni, a kormány forduljon nemzetközi vitarendező fórumokhoz.
