„Környezetkárosítás-e a védett élőhelyek és élőlények elpusztítása?” – kérdezte Szél Bernadett a Gánt Kő és Tőzeg Kft. által működtetett tőzegbányáról. Az LMP társelnöke szerint a cég úgy kapott tőzegbányászatra környezetvédelmi engedélyt, hogy a területileg illetékes zöldhatóság is elismerte: a munka miatt növényzet szűnhet meg, állatok vándorolhatnak el. Szél Bernadett azért kérdezett, mert nem értette, miért engedélyeznek a szakhatóságok Orbán Győző cégének olyan természetpusztítást, amitől másokat eltiltanak, illetve miként lehet az, hogy a környezetvédelmi hatóság a növényzet megszűnését, állatok elvándorlását nem tartja visszafordíthatatlan károsításnak. Szerinte ez a vélemény nyilvánvalóan szakmaiatlan, az élővilágban ugyanis nem okozható az élőlények illetve élőhelyek elpusztításánál nagyobb kár.
Engedélyezett természetpusztítás?
Az ellenzéki politikus szerint a „környezet- és természetvédelmi hatóság valójában egy védett területen történő természetpusztításra adott engedélyt a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek”. Szél Bernadett arra is kíváncsi volt, érvényt szereztek-e az illetékes nemzeti park kikötésének, hogy utólag korlátozni kell a bányászatot a védett természeti értékek megóvása érdekében. Arról is kérdezte a minisztert, hogy a cég kérte-e az idén lejáró környezetvédelmi engedélye meghosszabbítását, az új engedélyezési eljárásban ellenőrzik-e az eddigi természetkárosítást.
Fazekas megvédte Orbán Győző cégét
A földművelésügyi miniszter szerint a természetkárosítás feltétele a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásainak megsértése. A miniszterelnök édesapjának cége nem károsította a természetet. „A Hahót II. bányatelek működése során nem merült fel természetkárosítás gyanúja, mert a bányavállalkozó a jogerős engedélyekben foglaltak szerint végezte a tevékenységét. A Hahót II. nevű bányát 1999-ben nyitották meg szén- és tőzegbányászat céljából, de éppen a természetvédelmi előírások miatt csak egy leszűkített területen folyhat kitermelés bányakapitánysági engedéllyel. A bányatelek többi része a természetvédelmi korlátozások miatt jelenleg nem is hasznosítható.
Fazekas Sándor válaszában elismerte, hogy „a bányászat valóban visszafordíthatatlanul megváltoztatja a természeti, táji környezetet, azonban a környezetvédelmi hatóság a jogszabályi és szakmai előírások alapján csak ott engedélyezte a tevékenységet, ahol az a környezetvédelmi előírások betartása mellett nem okoz jelentős környezeti kárt. (…) A Gánt Kő és Tőzeg Kft. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nem kötött semmiféle megállapodást”. A cég környezetvédelmi működési engedélye egyébként 2019 májusában jár le – pontosította miniszter, aki szerint a kitermelés műszaki üzemi terve jár le 2014. december 31-ig, annak meghosszabbítását a vállalkozó a bányakapitányságtól kérheti.
Egységes tiltást
Korábban az LMP társelnöke azt mondta, hogy meg kellene tiltani a tőzegbányászatot a Natura 2000-es védelem alatt álló Zala megyei Szévíz-völgyben. Szél Bernadett emlékeztetett rá, tavaly nyáron már vizsgálták a bányászati tevékenységet, akkor egyértelművé vált, hogy a védett területen egyes vállalkozások bányászhatnak, míg mások elveszítik ezt a jogosultságukat. Az LMP szerint egy olyan kiemelt közösségi és ökológiai értékről van szó, amelynek védelmet kellene adni, és azon nem lenne szabad tőzeget bányászni. Az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy Orbán Győző cége, a Gánt Kő és Tőzeg Kft., kétszáz hektáron folytat bányászati tevékenységet a Szévíz-völgyben. A képviselő a Pécsi Bányakapitánysághoz fordult, kérte az összes, az elmúlt 15 évben keletkezett, a területet érintő bányászati engedélyt.
