Belföld

Norvég Alap: pró és kontra

Vásárhely24

2014. 06. 27. 07:23

Nem a kormány az első aki ráugrott az Ökotárs Alapítványra. Korábban az Ernst & Young is talált visszásságokat.

Két hónapja tart a háború a magyar kormány (illetve a Lázár János vezette Miniszterelnökség), és a Norvég Civil Támogatási Alap (azon belül is az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium) között.

Csütörtökön a Heti Válasz új frontot nyitott a felek előtt. A legfrissebb számban arról írnak, korábban az Ernst & Young, nemzetközi elemző cég is talált problémákat a norvég pénzek elosztását koordináló társulás körül.

Az előzményekről

Április vége, május eleje óta folyik a vita. Elsőként Lázár János dobott kesztyűt a norvégoknak. A kancelláriát – akkor még államtitkárként – irányító vásárhelyi politikus egy levelet írt Vidar Helgesennek, a norvég kormány EU-s fejlesztésekért is felelős külügyminiszterének, melyben kifogásolta, hogy a skandináv országból érkező, civileknek szánt támogatások elosztásáról egy olyan konzorcium dönthet, mely szerinte szorosan kötődik a Lehet Más a Politikához. Úgy látja, azzal, hogy Norvégia LMP-s fedőszervezeteket támogat, durván beavatkozik a magyar belügyekbe.

A politikus felvetéseit mind a norvég vezetés, mind az említett alkalmi társulást vezető Ökotárs Alapítvány, mind a támogatásokból részesülő csoportok visszautasították. Szerintük a kormányzat így próbál nyomást gyakorolni a civil szférára, illetve igyekszik elszívni a levegőt a tőlük független szervezetek elől.

Miért támogat magyar civileket Norvégia?

Norvégia (Izlanddal és Lichtensteinnel egyetemben) nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek azonban igen. EGT tagokként ők is haszonélvezői a közös európai piacnak, ugyanakkor az EU-s kasszába nem kell befizetniük. Ezt mintegy kompenzálva, ezeknek az országoknak különböző mértékű támogatásokkal kell hozzájárulniuk a szegényebb tagállamok felzárkóztatásához.

Magyarországnak egy 2011-es megállapodás értelmében 2016-ig 40 milliárd forintot kellene kapnia Norvégiától. Ebből az összegből 12 különálló programot finanszíroznak meg. Kilenc projektnél a magyar állam felügyeli a források szétosztását, három esetében civilszervezetek.

Pró és kontra

A vita tehát azon megy, hogy a civileknek szánt körülbelül 4 milliárd forint „uniós póttámogatásnak”, ergo közpénznek számít-e, és így az államnak joga van azok elosztásában részt venni, vagy a hozzájárulás ezen részéről a norvégok, illetve az általuk megbízott szervezetek szabadon dönthetnek. Mindehhez jön hozzá a kormány azon álláspontja, miszerint az Alap pénze, a közhasznú szervezeteken, alapítványokon keresztül az LMP-hez csöpög le, illetve olyan csoportokhoz, melyek azt „nem a meghatározott céloknak megfelelően” használják fel.

A Heti Válasz bedobta az E&Y-ot is

A Válasz csütörtöki száma is többek közt ezt a témát pedzegeti. A lap szerint nemcsak közvetlenül, de közvetve is a magyar baloldalt támogatja a Norvég Civil Alap. Véleményük szerint a pénzek főleg „nagy liberális világtémák hazai lobbiszervezeteihez” futnak be.

A lap arról is ír, nem a kormány az első aki támadja az Ökotárs Alapítványt. Egy, a birtokukba jutott – Brüsszelből megrendelt – Ernst & Young-jelentés szerint az átvilágító cég képviselői néhány éve több helyütt összeférhetetlenséget állapítottak meg a konzorciumon belül, amely, meglátásuk szerint gyakran „belterjesen” osztja a civilek rájuk bízott pénzét.

A VS.hu-nak nyilatkozó Móra Veronika, az alapítvány vezetője, elismerte, hogy a E&Y auditján találtak hiányosságokat, hibákat, a 2008 és 2010 között zajló vizsgálatok óta azonban teljesen átalakult a pályázati elbírálási rendszerük.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.