Miután meghallgatta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága Kovácsot, a Jobbik kivételével a pártok egyetértettek abban, van kémügy. Az Index most pedig arról ír, hogy Kovács Bélával nemcsak az Alkotmányvédelmi Hivatal foglalkozott, hanem külföldi, belga, francia és lengyel társszervek is. De az erre vonatkozó kérdésekre Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke nem kívánt válaszolni.
A Jobbik kitart mellette
Vona Gábor pártelnök az ATV-ben arról beszélt, hisz Kovács Bélában, és ez egy Amerikából ösztönzött és a Fidesz, valamint az MSZP által véghezvitt rágalomhadjárat a Jobbik ellen, mondván, túl erős már a radikális párt. A külföldi nyomás valós lehet, különböző társszervek tényleg segítenek a magyaroknak az ügyben. A lap egyébként úgy tudja, a Fidesz vezetésében nem tartotta mindenki jó ötletnek, hogy a sajtó elé vigyék a kémügyet, de kampány van.
A Jobbik pártelnöke arról is beszélt Kálmán Olga műsorában, hogy őt már korábban is figyelmeztették a kémüggyel kapcsolatban, ezzel együtt Kovács az ügy kirobbanásakor azt mondta, váratlanul érte és meglepte őt ez az egész. A Jobbik mindenesetre kitart Kovács mellett, bár a nyilvánosságot nem engedik közel hozzá, legutóbbi, szegedi fórumát is lemondták.
Konspirált együttműködés
Egy, korábban a hírszerzés területén dolgozó forrás a hírportálnak elmondta, megállhat a kémvád Kováccsal szemben akkor is, ha például egy ellenérdekelt ország megbízásából hoz létre szervezeteket vagy szervez eseményeket, úgy, hogy azt más ország titkosszolgálatainak az utasítására teszi, részben konspiráltan. Németh Szilárd pedig arról beszélt a meghallgatás után, hogy a szakszolgálatok bizonyították, hogy Kovács szervezetten, konspirált módon működött együtt az oroszokkal, vagyis a jobbikos politikusként kémkedett.
Kovácsról és munkásságáról egyébként a pártján belül is keveset tudnak, annyit tudni, hogy oroszbarátként két területen aktív, az egyik az energiapolitika, a másik az európai szélsőjobboldali szervezetek összefogása. Vona Gábor is csak annyit mondott Kovácsról, hogy „az orosz szimpátiája soha nem volt előttem kétséges”.
A Political Capital elemzőcég nemrég kiszúrta, hogy Kovács az elmúlt évben három jelentés esetében is véleményezői szerepet kapott és mindhárom jelentés energetikapolitikával kapcsolatos.
Brüsszelben Kovács pedig többször találkozott Leonyid Kozsarával, aki később ukrán külügyminiszter is volt az oroszbarát Janukovics-kormányban.
Eurázsiai lobbista Európában
Kovács többször járt Moszkvában is, volt, hogy Vona Gábor is elkísérte, akkor Alexandr Dugin, Putyin tanácsadójának a meghívására érkeztek. Dugin szülei a katonai hírszerzés munkatársai voltak, ő maga pedig az ezredforduló táján alapította az Eurázsiai Mozgalmat, ami tele van korábbi KGB-ügynökökkel.
A moszkvai látogatáson Kovács elő is adott, többek között EU-s munkájáról beszélt, ekkor mondta azt, hogy az EP-képviselők szavazógépek, az EU-s munkához nem kell sok ész. Dugin pedig úgy jellemezte Kovácsot, mint „az Eurázsiai Unió legnagyobb lobbistáját”. A tolmács pedig mindezt úgy fordította az Index szerint, hogy „a legnagyobb lobbistákkal találkoztunk, akik az Európai Unióban Oroszország érdekeit képviselik”.
A Wall Street Journal is foglalkozik a kémüggyel
A tekintélyes amerikai lapban jelent meg Fehér Margit írása, aki szerint, ha az Európai Parlament felfüggeszti Kovács mentelmi jogát, Magyarországon vád alá helyezhetik. De a politikus mentelmi jogáról már csak az újonnan összeülő EP dönt majd és csak akkor, ha Kovács mandátumot szerez, mondta Martin Schulz EP-elnök irodája.
A WSJ megemlíti, hogy a politikus ellen felhozott vádak részletei nem ismertek, a nemzetbiztonsági bizottság tagjai nem nyilatkoztak és ugyanígy tett a legfőbb ügyész irodája is, mondván, az ügy államtitok. Csak annyit mondtak, hogy Kovács a gyanú szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt követett el.
Az amerikai lapnak nyilatkozott Molnár Zsolt, a bizottság elnöke is, a Kovács ellen felhozott vádak nem légből kapottak – mondta, majd hozzátette, a lobbi tevékenység és a kémkedés közti határvonal igen keskeny, Kovács pedig jogi szempontból átcsúszott az illegális oldalra.
A végén pedig a WSJ megjegyzi, a Jobbiknak elég szavazója van ahhoz, hogy a közelgő EP-választáson Kovács újra brüsszeli képviselő legyen.
