Charles Gati a sonline.hu somogyi hírportálnak azt mondta, ha még egy élete lehetne, újságíróként dolgozna. A magyar származású amerikai politológus professzornak volt néhány éve, amikor nem szívesen jött Magyarországra, de most – az őt ért támadások ellenére – egyre jobban érzi magát egykori hazájában. Egyre több barátra lel. Noha Harangozó Gábornak, az MSZP somogyi elnökének meghívására ment Kaposvárra, mégis nyíltan bevallotta, az MSZP számára egy kissé túl balra áll.
Az amerikai külügyminisztérium egykori főtanácsadója úgy vélte: a krími válság hatása attól függ, hogy a magyar kormány mennyire azonosítja magát a nyugati politikával. Eddig egy békésebb, hidegháború utáni helyzetben voltak az országok, akár a NATO tagjai is, de most olyan kor kezdődött, ami még nem hidegháború, de a korábbinál sokkal feszültebb a nemzetközi helyzet. Szerinte egyre nehézkesebb lesz az a viselkedés, amit Magyarország is követ, az, hogy „megértőbb az orosz viselkedés iránt”.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
A keleti nyitásról, az időzítésről Charles Gati azt mondta: a Nyugat belefáradt abba, hogy a NATO-t vagy az EU-t tovább bővítse. Túl nagy a felelősség, túl sokba kerül, a német és egyéb adófizetők türelme pedig fogytán. Tehát a keleti nyitás politikája folytatódik, de nem bővítéssel, hanem kisebb katonai, gazdasági és politikai lépesekkel, és a politikai egység megteremtésével.
A keleti nyitás magyar ágáról, a paksi bővítésről a Johns Hopkins Egyetem oktatója úgy vélekedett, az a Nyugat szemében azt jelzi, hogy „a valaha erőteljesen kommunista, szovjet- és oroszellenes politikusból egy oroszbarát politikus lett. A professzor szerint nagyon sok a hasonlóság a két vezető (Orbán és Putyin – a szerk.) között. A magyar politikai helyzet még nem hasonlít az oroszhoz, de a demokrácia nyugati formáját kétségessé teszik a szavazók szemében.
Paks egyik aspektusa, hogy mindenféle tender nélkül, lényegében titkosan több mint 30 évre elkötelezte magát a kormány az egyik legfontosabb kérdésben Oroszország mellett. A másik, a magyarság belenyugvó-készsége. Charles Gati nem teljesen osztotta Róna Péter közgazdász véleményét, hogy a magyarok alattvalóként kezelik magukat Koppány óta, s ezt a mindenkori hatalom is erősíti. Szerinte vannak periódusok a történelemben, amikor a nép beletörődik saját sorsába, de vannak olyanok is, mint ’56-ban, amikor világ a csodájára jár.
Charles Gati a romakérdés megoldatlanságát nevezte a legnagyobb magyar problémának, de a jelenlegi hazai helyzet alaposabb elemzésére nem vállalkozott, Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a közvélemény-kutatók „a magyarok mai lelkiállapotát nem tudják pontosan felmérni és tévednek”. Az a benyomása, hogy sokan lehetnek azok, akik állásukat féltve, s mert nem bíznak meg a kérdezőkben, nem mondják el azt, amit gondolnak. Hogy aztán tesznek-e valamit, azt nem tudja, de az valahogy mégsem stimmel számára, hogy egy olyan országban, ahol az elégedetlenség a mindennapok része, ahol a nép mindig többet vár el – ami egyébként szerinte egy egészséges tulajdonság –, ott ilyen nagy legyen az uralkodó párt tábora. Ez neki nem stimmel, de adatok híján nem tudja bebizonyítani az ellenkezőjét.
Charles Gati variációi Orbán bukására
A professzor két éve nagy vihart kavart, amikor a Heti Válasz kérésére pontokba szedte, miként buktatható meg a kormányfő. A hetilap arra kérte Charles Gatit, pontosítsa, mire gondolt, amikor korábban a 168 Órának azt mondta: „… vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák”. A professzor akkor öt forgatókönyvet vázolt fel Orbán Viktor megbuktatására. Közülük az élet már felülírt néhányat, például az előrehozott választást vizionálót, de a Fidesz még elvesztheti a választásokat, az IMF- és EU-kölcsön hiányában a gazdaság állapota is rosszabbodhat.
„Ekkor a Fidesz-elit egy része szembeszáll az Orbán-Matolcsy párossal, miközben az utcán százezrek tüntetnek.” Az Orbán-Matolcsy párost és támogatóikat lemondatják, s egy valóban konzervatív – tehát nem populista -, jobbközép Fidesz-kormány jut hatalomra. A polgárháború akkor következhet be, ha a kormány nemcsak kaotikus gazdasági lépeseivel veszíti el a nép többségének bizalmat, „de a választók rájönnek, hogy a szuverenitásról ismételt politikai szónoklatok tartalma a XXI. században üres fogás. Isten őrizz, hogy a helyzet idáig fajuljon”, de Charles Gati ezt sem zárta ki, ha folytatódik a nyugati javaslatok, kritikák dacos, irracionális elutasítása.
