Belföld

Sohasem látott menekülthullám érte el Magyarországot

Rendkívüli év volt a tavalyi: kilencszeresére nőtt egy év alatt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.

Korábban a témában:

A hivatalnál 2013-ban 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak, miközben 2012-ben 2157-et. Ilyen arányú növekedést a hivatal fennállása, 2000 óta nem tapasztaltak. Tavaly júniusban egy hónap alatt kétszer annyian kértek menekültügyi védelmet, mint az előző évben összesen. Tavaly annyi kérelem érkezett a hivatalhoz, mint az előző hat évben összesen – mondta a főigazgató.

Ennek az az oka, hogy a kibocsátó országokban, például Szíriában, Afganisztánban jelentősen romlott a biztonsági helyzet, Koszovóban pedig a megélhetési gondok motiválták az útnak indulókat.

Nekik mindegy

A “jelentősen romlott a biztonsági helyzet” a nyugati világ szokásos képmutató megfogalmazása, hisz arra utal, kicsit kényelmetlenebb az élet Afganisztánban, Szíriában, netán Koszovóban. Afganisztán már több évtizede háborús állapotokban él, ha épp nem külső hatalmak, akkor a tálibok jóvoltából.Az országban a világon a legrosszabb a nők helyzete, sok helyen nem tanulhatnak, nem dolgozhatnak, jogfosztottak és gyakran állatoktért adják-veszik őket – és akkor a gyerekkori kényszerházasságokat még nem is vettük. Szíriában olyannyira romlott a biztonsági helyzet, hogy polgárháború dúl, esztelen vérontás, mely során mindkét fél, az aszadista kormányerők és a lázadók is válogatott kegyetlenségekre vetemedtek és vetemednek a mai napig. Gyerekgyilkosságok, nők megölése válogatás nélkül, kórházak bombázása, vegyi fegyverek bevetése – nem csoda, ha valaki Európában szeretne élni, és mindent megér neki, hogy át próbáljon jutni a határon. A schengeni határon, ami most Magyarország déli határa is. Mint régen a törökök ellen, most is Európa biztonsági határzónája vagyunk, de jelenleg épp a szegények, nincstelenek tömegeit dobjuk vissza Szerbiába (ahonnan sokszor egész Görögországig toloncolják őket vissza, aztán újra felkerekednek, avagy ott maradnak, és kizsákmányolják őket – de leglább életben maradnak). Nagy Viktor Oszkár rendező dokumentumfilmje, a Felsőbb parancsra mutatja be ezt a furcsa kettősséget: a magyar hatóságok felsőbb parancsa az EU védelme, míg pár elszánt emberjogi aktivista, köztük egy pap felsőbb parancsa a menekültek védelme, segítése, akik a szerbiai határvidéken a nádasban bújkálnak, várják a lehetőséget, ami csak nagyon ritkán jön el, mert a határőrök technikai felszerelése, az éjjel-nappal látó sasszemek tekintete mindent lát. Ellenben a határvidéken cirkáló szerbe katonák előszeretettel veszik el tőlük a pénzüket. Mindezek dacára ezek a menekültek újra és újra próbálkoznak, mert a hazájuk momentán elviselhetetlen hely.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.