Belföld
Megemlékezés (megemlékezés, )

A Vértesben elhunyt magyar katonákra emlékeztek

Buthy Lilla

2014. 01. 27. 22:18

Megemlékezés volt szombaton Vérteskozmán, a tavaly állított emlékmű előtt. A mementó az 1945 januárjában a Vértesben, a szovjetekkel vívott harcokban hősi halált halt magyar katonáknak állít emléket.

A Magyar Királyi 1. Huszárhadosztály 1945. január 15. és március 18-a között heves harcokat vívott a Vértes-hegységben.

Két hónapig tartották állásaikat a megszállókkal szemben

A II. világháború magyarországi hadszínterén kevés olyan terepszakasz adódott, ahol a honvédség alakulatai huzamosabb ideig eredményes harcot folytattak a megszálló szovjet Vörös Hadsereg alakulatai ellen.Ilyen terepszakasznak számított a Vértes-hegység is, melynek területén az 1. Huszárhadosztály, mint az egyetlen magyar lovasseregtest, több mint két hónapig tartotta állásait a túlerőben lévő ellenséges csapatokkal szemben.

A 4700 fős, 9 zászlóaljnyi erőt és 9 tábori tüzérüteget számláló hadosztály rövid csallóközi újjászervezését követően 1945. január 10-től kapott ismét hadműveleti feladatokat.

Szuronnyal, rohamkéssel, kézigránáttal

Először a Vértes nyugati részén foglalt el védőállást, majd a Székesfehérvár és a Balaton között végrehajtott sikeres német előretöréssel („Konrad 3″ hadművelet) egy időben néhány eredményes ellencsapása folytán egy ideig ellenőrzése alá került a hegység keleti része is.

 

Emlékkereszt a Vértesben hősi halált halt honvédeknek

Tavaly januárban állítottak emlékművet a Vértesi Erdő Zrt. területén, az 1945 januárjában itt harcoló és eleső huszáregység tiszteletére. A kereszt Csákvár és Vérteskozma között található az erdőben. A felirat szerint itt harcolt 1945. január 20-31. között a Magyar Királyi Huszáralakulat, amelynek lovasai két hónapig tarthatták a vonalat, ám a túlerőben előrenyomuló szovjetekkel szemben feladására kényszerültek. Mindössze 12 huszár maradt életben mire visszaértek a támaszpontjukra.

 

Sikeres haditettei nyomán vette birtokba Körtvélyes-, illetve Kőhányás-pusztát is. E gyéren lakott kis települések elfoglalása az ellenség kemény ellenállása miatt javarészt közelharc árán történt. Szuronnyal, rohamkéssel és kézigránáttal kellett a szívósan védekező szovjet csapatokat lépésről lépésre visszaszorítani. Az 1. Huszárhadosztály arcvonala ezt követően a Vértes-hegység erdőségeiben nagy kiterjedésben Gánt – Vérteskozma – Tatabánya vonalban húzódott, melyet a rendelkezésre álló elégtelen erőivel és a magyar 23. gyaloghadosztály részeivel csak támpontszerűen tudott megszállni.

A kritikus helyzetet a dermesztő hideg is súlyosbította

Egy ízben Wach Géza tartalékos zászlós szakasza bravúros és meglepetésszerű felderítő vállalkozása során bejutott Csákvárra, s nagy zűrzavart okozott az ott elszállásolt szovjet csapatok körében. Mivel a hadosztály felmentő vállalkozásai rendre eredménytelennek bizonyultak, a Kotló-hegyen körülzárt csapatoknak meg kellett kísérelni visszafelé áttörni seregtestünk védőállásaiba.

A Vértes-hegység keleti részéről visszaszorultak, az alakulat azonban még február első felében is eredményes harcot folytatott a szovjet csapatok ellen. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 18-i nagyarányú támadó hadművelete vetett véget a hegységben folytatott további ellenállásnak, s a hadosztály megmaradt állományával a Kisalföld irányába szorult ki az ország területéről.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.