Belföld

Letiltott egy diákverset a szentesi gimi igazgatója

Az Átlátszó Oktatás Blog hozta az alábbi történetet a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumból. Azzal az indoklással tiltott le egy művet az igazgató, hogy az „felháboríthatja a jobboldali érzelmű” tanulókat.

Nem engedte meg a Horváth Mihály igazgatója, hogy egy tanuló, Purosz Leonidasz elmondja „Homo Ethicus Hungaricus” című slam poetry szövegét, mert a szentesi intézetvezető szerint az nem iskolába illő. Az Átlátszó Oktatás a szerzőtől úgy tudja, a gimnáziumigazgató azt mondta a diáknak, hogy verse pártpolitikai jellegű, marxista, sztálinista és felháboríthatja a jobboldali érzelmű diákokat.

A blog interjút készített Purosz Leonidasszal, aki így foglalta össze a történteket:

„Az iskolánk irodalmi-drámai tagozatán hagyomány, hogy a félév végén összejönnek a jelenlegi és volt drámaisok, plusz a tanárok és az érdeklődők egy közös délutáni teázásra; ilyenkor a harmadikosok és a negyedikesek előadják egyéni és csoportos, önállóan készített produkcióikat. Ez a Teadélután, aminek semmi köze a karácsonyhoz. A tanárok, mivel nem akartak újabb konfliktust az igazgatónkkal, megkértek, hogy szóljak neki előre a slamemről. Bementem hozzá, közel egy órát beszélgettünk, megpróbált meggyőzni arról, hogy miért nincs helye ennek az iskolában, de konkrét választ nem adott – másnap üzent nekem, hogy ne mondjam el a szöveget.”

Arra a kérdésre, hogy az igazgató mivel indokolta döntését, a diák ezt mondta:

„Elsősorban azzal, hogy ez egyértelműen egy pártpolitikai jellegű szöveg, amivel megbánthatom a jobboldali érzelmű diákokat – szerinte ugyanis a színház nem szabad, hogy megosztó legyen, az a feladata, hogy megkérdőjelezhetetlen értékeket vigyen a színpadra. Másrészt azzal érvelt, hogy sérti a karácsony szellemiségét, bár hangsúlyozom, a Teadélután nem karácsonyi műsor. (Karácsonyi műsorral egyébként szintén készültünk, egy nappal később adtuk elő.) Szerinte a szöveg marxista, később a sztálinista szót is használta rá. Véleménye szerint a címmel az etikaoktatást akarom gúnyolni, ez pedig a kommunizmusra emlékezteti.”

A blog megkereste Tóth Tamás József igazgatót is, aki így reagált:

„Iskolánkban köztudottan igen nagy szabadságban élhetnek a diákok, és természetes módon időnként feszegetik is annak határait, vagyis megpróbálják, meddig lehet elmenni. Ez történt most is, és itt lép be a képbe a pedagógus felelőssége. Az érintett tanuló, miután már háromszor is sikertelenül próbálkozott a drámai munkaközösség-vezetőnél, hogy műsorra vegyék az alkotását – amely több pontján kétségkívül sértő, megosztó, akár politikai kortesbeszédként (sic!) is elmenne, tehát nem iskolába illő – , végül még egyszer bepróbálkozott az igazgatónál is.”

Ugyanez a „nagy szabadságáról” híres iskola volt az, amelyikben ősszel azért kapott fegyelmit néhány tanár, mert a drámatagozatos osztály egy olyan, rendszerkritikus, mutyizást és a jelenlegi közpolitikát bíráló darabot állított színpadra, amelyik nem tetszett az igazgatónak.

A Délmagyarország akkori cikke szerint Tóth tagadta, hogy azt mondta volna a tanároknak: „nem fogja engedni, hogy a fővárosi liberális mocskot behozzák az iskolába”. A igazgató szerint a letiltás kiváltó oka a nemzetgyalázó szex volt.

És hogy mit tiltott le most az igazgató? Olvassa el Purosz Leonidasz versét!

Homo Ethicus Hungaricus

Áttilá, á színpád á tied!
Hát tessék, megvívtuk a tusát:
egy ország központosított eufemizmusát.
Piros-fehér-zölden lámpa ég az éjben,
együtt fürdünk meg a nemzetiszín kéjben.
Nem Alföldi, hanem a nagy Alföld színháza lett ez: sivárság a színpadon,
birkák a nézőtéren. Ennél magyarabb mégis mi lehetne?
Homo Ethicus Hungaricus,
avagy hogyan írjunk három igaz magyart egy páros jelenetbe.
Mert az új érték a mértéktelen mérték. Önök kérték.
Hátranyilazva ülünk hintalóra,
elcsap minket az idő, ez az unott ingaóra;
és még mindig öndicsfényre van csak igény, nem öndefinícióra.
Ne aggódj: kapod a telt házat. Büszkén tapsolnak parókás nénik.
Senki nem lázad.
Senki nem tüntet.
De hol vannak a fiatalok?
Ma otthon maradtak?
A TV-székháznál ragadtak?
Eltűntek…

Te tényleg elhitted, hogy a Magyar Gárda
majd jobban rábukik a klasszikusra,
mint az avantgárdra?
Azt meg gondolhattad, hogy a felnövő értelmiség
az egyházi kultúrkampf után nem mond el még egy misét.
Ha ők nem kellenek, kire vársz? Miféle nagy őre?
Mi halgeneráció vagyunk — a TV a fél tavunk halőre.
És tudhatnád, hogy a művészetnél (főleg, ha alibi-művészet)
mindig fontosabb lesz az X-faktor nézőinek megnyerhető cuvée-szett,
és a kultúránál (főleg, ha alibi-kultúra)
mindig cool-abb marad a kocsmatúra.
Nemhogy neked, itt még a jó bornak sem kell cégér:
minek kéne, ha úgyis a tablettást vedelik?
Milyen a magyar? Nem lát a csömörtől,
de vígan rohan csöbörből
a legszarabb vederig.

Öntudatos honpolgár
minden botrányt bojkottál.
Közízlés a körítés,
a jó magyar kolbászból
épül már a kerítés.
Öntudatos honpolgár
kezében a botkormány;
táltos-magyar pilóta:
minden szelet bojkottál.
Öntudatos honpolgár
azt hiszi, hogy ébren van,
pedig régen horkol már.

Látod, ezt vívjuk, ezt a tusát:
egy ország központosított eufemizmusát.
Hogyha elmész a színházba sok pénzzel,
semmi ízléstelenséget ne nézz el.
Nemzet mondja: nagy siker.
Kárikittyom, édes hazám, itt minden tejjel-mézzel!
Énekelj elvtárs!
Nem elvárás persze,
csak hát tudod, nem hátrány:
Nemsokára érkezik az ellátmány.
Nem elvárás persze, csak hát tudod,
nehéz lesz az elválás.
Apa-fia kapcsolat ez:
mi büszkék, és te hálás.
Csinos kis orcád van:
szívesen látunk bárhol az országban.

Unod a mondókát?
Pedig meg fogod tanulni, még ha nem is gondolnád.
Mit tehetsz egy olyan helyen, ahol a színházak is stadionok lettek?
Hass, alkoss, gyarapíts
az utolsó erődig;
s a haza fényre derül —
vagy árnyékra vetődik.

De meg is hallgathatja:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.