A vizsgálóbizottság létrehozását Schiffer András (LMP) és Ángyán József (független) kezdeményezte, ahhoz összegyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve független képviselők írták alá.
Megvárják az eljárás végét
A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag meghozott döntésével tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta.
Döntött arról is, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtanak be, miszerint az országgyűlési törvényre tekintettel az Országgyűlés megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, így a bizottság működése megkezdésének előfeltétele, hogy a hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon. A bizottság ennek megfelelően akkor kezdi meg a működését, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.
Az országgyűlési törvény szerint a vizsgálóbizottság vizsgálatának tárgya nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
Nem támogatta a “kiherélést”
Az előterjesztő Schiffer András a bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét – tette hozzá. Arra kíváncsiak, hogy 2002-től korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat. Továbbá arra is, hogy az adóhatóság átalakítása mennyiben tette lehetővé azt, amit Horváth András volt adóhatósági munkatárs jelentésében leírt – közölte.
Szerinte alapvető nemzetgazdasági érdek megvizsgálni, hogy az adóhatóság szervezeti rendszere kellő hatékonysággal zárja-e ki az ilyen volumenű csalásokat.
A képviselő nem támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, mert szerinte az a vizsgálóbizottság “kiherélését” jelenti, és azt is, hogy ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület, és a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet. Többször is hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nincs büntetőeljárás, ha olyan kérdésbe ütközne a vizsgálóbizottság tevékenysége, amelyben büntetőeljárás folyik, akkor meg kell állítani a vizsgálatot.
Téves látszat?
Gulyás Gergely (Fidesz) az országgyűlési törvény vonatkozó rendelkezésére utalva úgy értékelte, az ellenzékiek arra tesznek kísérletet, hogy a törvénybe az MSZP javaslatára bekerült rendelkezést megszegjék. Az ügy azért került elő, mert Horváth András azzal vádolta meg az adóhivatalt, hogy szemet hunyt áfacsalások fölött, emiatt büntetőeljárás van folyamatban. Fontosnak tartják a politikai tanulságok levonását – folytatta -, ezért javasolják a módosító indítvány benyújtását: legyen vizsgálóbizottság, de csak ha a büntetőeljárás lezárul.
Szerinte az ellenzéki képviselők azt a téves látszatot keltik, mintha a Horváth András által megfogalmazott vádak kivizsgálására a bizottság alkalmas lenne.
Újabb és újabb indokok
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a kormánypárti képviselők újabb és újabb indokokat keresnek, miért ne kelljen kivizsgálni egy ilyen ügyet. Hozzátette: a büntetőügy semmilyen szempontból nem akadályozza azt, hogy egy rendszerszintűen rossz, korrupt működésre az Országgyűlés megkeresse a választ, hogy azt meg lehessen szüntetni.
A bizottsági módosító indítványt szégyennek nevezte, mivel szerinte a büntetőeljárás hosszú évekig is eltarthat, így testület sem állhat fel hosszú évekig.
Staudt Gábor (Jobbik) trükkösnek nevezte a módosító javaslatot, mert az ad is valamit, de úgy, hogy mégsem ad semmit, sőt az idők végezetéig el lehet húzni a bizottság felállítását. “Ha a büntetőjogi felelősség megállapítása megtörténik, utána minek vizsgálóbizottságot felállítani?” – kérdezte.
