Belföld

Szeged kincsei – Az Új zsinagóga

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 10. 14. 13:30

Az idén 110 éves szegedi Új zsinagóga hazánk egyik legértékesebb építészeti alkotása, de mihamarabb szükség lenne egy nagy felújításra ahhoz, hogy eredeti szépségében láthassuk.

Bár nevében ott találjuk az “Új” szót, az ország egyik legcsodálatosabb templomát éppen a XIX és a XX. század fordulóján, 1900-ban kezdték el építeni. A mai építőmestereket is elképesztő gyorsasággal, három év alatt emelték a hatalmas templomot, amelyet Baumhorn Lipót mérnök álmodott meg végleges formájában. Méreteit kifejezhetjük számokkal is, de egyelőre talán annyit: a szegedi új Zsinagóga hazánk második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.

48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,6 méter magas

És hogy miért “új” az árvíz után szecessziós, vagyis a palotás városba illeszkedő stílusú épület? Mert mellette, a Hajnóczy utcában ma is áll a “régi” zsinagóga, amit még 1840 és 1843 között építtetett a szegedi hitközségét 1791-ben létrehozó helybéli zsidóság. Ám ez a XX. század érkezésére kicsinynek bizonyult, ugyanis a szegedi zsidóság lélekszáma egyre gyarapodott, ezért döntöttek az Új zsinagóga megépítése mellett. És most már jöjjenek a számok: a 48 méter hosszú, 35 méter széles épület 48,6 méter magas. 
Sajnos régen elmúlt már az idő, amikor ezt a fenséges építményt teljes egészében megcsodálhatnák az ide érkezők. A kertjében lévő fák hatalmasra nőttek, a növényzet miatt szinte képtelenség – különösen lombokat hizlaló nyáridőben – átlátni, milyen remek munkát végeztek a mesterek, amikor a mór és bizánci építészeti elemeket is beépítettek a különleges épültbe. De ez csak az egyik gond. Amikor felvillan a fák között a fürkésző tekintet előtt egy-egy részlet, azt látjuk, a pótolhatatlan értéket képviselő zsinagóga számos pontján felújításra szorulna.

24 oszlop, 24 óra…

Az épületbe lépve – ahol 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 a karzaton a nőknek – gyorsan elfogadjuk a szakavatott ítészek véleményét: “A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban. 
Középen a Dávid csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot.”
De különlegesen szép az oltárfal, a tóraolvasó márványasztal záróköve, amely jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény, ennek ajtaját Nílus-parti sittimfából faragták, az örökmécses, amelyet napkollektorok világítanak meg. Fontos szólni a 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos orgonáról, felújításának köszönhetően mára az Új zsinagóga gyakorta világi koncertek színhelye is lett.

Holokauszt csarnok – az áldozatokra emlékezve 

A templom nagy előcsarnoka Holokauszt-csarnok, ahol a II. világháború idején elhurcolt és meggyilkolt szegedi, Szeged környéki és délvidéki zsidókra emlékezhetünk. A német náci megszállást követően (1944. március 19.) 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza. 

Repedezik a vakolat

Dr. Lednitzky András 1996 óta tölti be a szegedi zsidó hitközség elnöki tisztét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a sokáig elhanyagolt (a II. világháború után legelőször a hetvenes évek közepén végeztek itt restaurációs munkálatokat) zsinagóga ismét olyan szép legyen, mint építésekor..

– Az elmúlt közel két évtized alatt megújult az orgona, a kupola, a tetőszerkezet, három torony, a padsorok, az öltöző, létesült egy Lőw Lipót és egy Löw Immanuel emlékszoba. Azóta ismét beázott a kupolánál, az
öltöző felett, és ismét javíttathatjuk.

– Az épület állaga romlik, kívül repedezik a vakolat, enyhe süllyedés tapasztalható, villanyvezetékek avulgatnak, a tető ismét gyakran beázik. A park növényzete öregszik, a kerítés téglázata megsüllyedt, foghíjas. A Tisza fák elburjánzottak, ha irtanánk a lakosság tiltakozik, ha így marad a csodás épület nem látszik. A környező lakosok macskákat telepítettek az udvarba (van vagy húsz…), naponta etetik, ha elvitetjük, haragos állatvédővé válnak gazdáik.
Eddig hat EU-s pályázatot adtunk be, megvan az önrészünk, de mindet elutasították. Ma már egyébként mintegy 2 milliárdba kerülne az Új zsinagóga felújítása, és bár rengetegen adakoznak a teljes helyreállítás érdekében, ez állami, uniós segítség nélkül nem valósítható meg – sorolta a gondokat dr. Lednitzky András.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.