Belföld

A Vidám Park végnapjai: Továbbmenet nincs

Bezár a vidámpark, átveszi az állatkert. Az utolsó napok egyikén jártunk ott, kevés látogató közt. Búcsú a hatvan éves Budapesti Vidám Parktól.

Szeptember utolsó napján végleg bezár, illetve átalakul a vidámpark, hivatalos – nyelvtanilag kifogásolható, de hagyománytiszteletből megőrzött – nevén a Budapesti Vidám Park. Az utolsó (hétköz)napok egyikén jártunk ott: a várt tolongás elmaradt, csak egy-két család és pár igyekezett kiélvezni az utolsó alkalmat.

Az intézmény készült a váltásra: éjszaki programok, játékok és kiállítás a körhinta csarnokában, illetve egy búcsúzó album a sztorikról, legendákról. A Városliget hat és fél hektárja egyébként nem ürül ki teljesen: a híres, védett játékokat megőrzik és beépítik a területre terjeszkedő állatkertnek, a maradékot – ha lehet, egy csomagban – elárverezik.

A vidámparkba ugyanis beköltözik a Fővárosi Állat- és Növénykert. A tervek szerint a magyar népmeséket idéző mese- és szubtrópusi élményparkot építenek. Az1906-ban épült körhinta, az 1912-ben kialakított barlangvasút, az 1922-es hullámvasút és a mesecsónak marad. A fejlesztés 15 milliárdba kerül majd; úgy tervezik, 2017-ben nyit meg teljesen.

A park bezárásáról tavaly novemberben döntött a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a Vidám Park látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. A városvezető korábbi szavai szerint a Vidám Park 2010-ben “konkrétan csődben volt”, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell.

A Budapesti Vidám Park a második világháború után újjáépülő Budapest egyik legnagyobb beruházása volt – és legmenőbb helye lett. 1950-ben egyesítették az Angol Parkot és a Vurstlit, és rötgön meg is nyitották az új néven. A váltást ironikusan megidézi A Tanu című film is.

1953-ra már nagyjából teljes értékű vidámparkként működött a szovjet Gorkij Parkra egyre inkább hasonlító hely. Az 1956-os statisztika: kétmillió látogató, 65 működő játék, amelyekhez elképesztően modern, úgynevezett automata játékok csatlakoztak. Ez volt a Vidám Park aranykora.

A teljesen államfüggő intézmény azonban hamar lejtmenetbe került: a játékok karbantartására sem volt pénz, nem hogy újak beszerzésére. A látogatók elmaradtak, a park elöregedett, 1967-ben pedig kiszámolták: a teljes felújítás százmillióba került volna, ami akkor elképzelhetetlenül sok volt.

Az állam úgy döntött: kiszáll és rábízza a Vidám Parkra, hogy tartsa el magát a jegybevételekből. Jó ötlet volt, akárcsak az, hogy a park vállalt pár beruházást és visszacsábította a látogatókat.

Ehhez persze kénytelenek voltak a dekadens nyugati trendekből ötleteket meríteni. Egyre több külföldi játékot hoztak – ilyen volt a dodzsem (hetvenes évekbeli nevén: villanyautó), de felépítettek egy hatalmas árkád játéktermet is.

Az évek során kialakult egy egyensúly: az elöregedő, így-úgy karban tartott “klasszikus” játékok nyelték a pénzt, az újak pedig hozták. A park így is nyereséges volt.

A nyolcvanas évektől a kétezresekig folyamatosan elismert és látogatott hely volt a Budapesti Vidám Park: megújították a régi játékokat, modernizálták a hullámvasutat, az Elvarázsolt Kastélyt, sci-fi témát kapott a Viharvasút.

Ekkoriban kapott díszburkolatot és fákat a hely. Ahogy közeledett a rendszerváltás, egyre több, a nyugatot idéző játék került a parkba, például a Break Dance.

A kilencvenes évek elejétől pedig megszapordotak a “sikoltozós” (ha úgy tetszik, hánytatós) játékok: a lengedás Ikarusz, illetve a 75 kilométeres sebességgel is száguldó, a látogatókat fejre állító Looping Star.

Az ezredforduló és az internet eljövetele a játékok egy újabb generációját hozta, a Gólkirályban virtuális gólokat tudtak lőni a látogatók, az eredményeket pedig a neten is összehasonlíthatták….

…a Fényvadász pedig Európa legnagyobb, ráadásul digitálisan működő dodzseme volt, amiben nem csak céltalanul lehetett száguldozni és ütközni (nem mintha az ne lenne elég szórakoztató), de lézerrel vetített pontokat is el kellett kapni.

A mostani gazdasági helyzet gyors mélyrepülés eredménye: 2005-ben még Pony-díjat kapott a vidámpark, amely a legnagyobb szakmai és kritikusi elismerés. Külön kiemelték, hogy milyen ügyesen egyesíti a hagyományőrzést és a megújulást.

A bezárásra több terv is született, az egyik forgatókönyv szerint már tavaly év végén megtörtént volna. Megjelentek hírek egy Dunaparton épülő vidámparkról is, amely részben a mostani eladósorba került játékait használná.

Végül eldőlt: szeptember 30. a Budapesti Vidám Park utolsó napja. Ha még egyet pördülne, akkor siessen…

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik