A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a szervezet elnöke mintaértékűnek nevezte a többfordulós, más ágazatok – tejipar, húsipar – képviselőivel lezajlott egyeztetéseket a minisztériummal. Gál Pál Zoltán hangsúlyozta, mindent elkövetnek, hogy a 2014-ben érvénybe lépő szabályozásról ne csak a szakma, hanem a szélesebb közvélemény is tudjon, hiszen a közétkeztetés áthatja a mindennapokat, számítások szerint 2,5 millió ember naponta legalább egyszer nem otthon, hanem közösségi formában étkezik. Mint mondta: az egészségesebb étkeztetést szolgáló célokkal nem lehet vitatkozni, de „a feltételrendszerek megalkotása nem lehet egypólusú”, nem lehet csak diatetikai irányelvekre fókuszálni, hiszen az étkeztetés sokkal többről szól, mint az összetevők százalékos arányáról. A VIMOSZ-elnök felhívta a figyelmet: a megadott irányelvek szerint készített ételek „elsőre” íztelennek bizonyultak, amire fel kell készíteni szülőket, pedagógusokat.
Előfordulhat ugyanis, hogy nem értik, miért mondja le majd sok gyerek az étkezést, és esetleg minőségbeli problémákra gyanakszanak. Gál Pál Zoltán kiemelte: sok iskola, önkormányzat számára nem az ízvilág, hanem maga a közétkeztetés finanszírozása a gond, ebben az esetben pedig a szolgáltatók nehéz helyzetbe kerülnek: meg kell felelniük a rendeletnek, de a megrendelőnek is, akinek inkább az ár számít és nem az íz, vagy az, hogy étel minél egészségesebb legyen.
Fotók: Neményi Márton
Jobb lehet, drágább nem
A rendelettervezet célja, hogy a gyerekek és a felnőttek is egészséges ételekhez jussanak a közétkeztetés keretében – hangsúlyozta a műsorban az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője. Kissné Horváth Ildikó az elhangzottakra reagálva elmondta: aki idáig nagyon sózottan fogyasztotta az ételt, valóban íztelennek érezheti az új irányelvek szerint készített ebédet, de minél fiatalabb valaki, annál könnyebben átszoktatható az egészségesebb ételekre. Sok pozitív példát látni arra – tette hozzá –, hogy óvodákban, iskolákban szervezetten megismertetik a gyerekeket azokkal a zöldségekkel, amelyeket korábban nem fogyasztottak.
A kormány egyébként nem kevesebbet akar, mint azt, hogy legyen egészségesebb a menzai étel, viszont ez ne kerüljön több pénzbe. Korábbi felmérések szerint ugyanis túl sok energiát, zsírt és sót kapnak a diákok, akik nem esznek viszont elég zöldséget és gyümölcsöt. Egyebek mellett ezért főzte ki a kormány, hogy jövő januártól megújítja a közétkeztetést. A Magyar Közétkeztetők Szövetsége szerint ugyanakkkor lesz áremelkedés, mivel korábban csak egy korcsoportban viszgálták a változtatás lehetséges következményeit.
Jön a változatossági mutató
A jövőben az étrendet az élelmezésvezető állítja össze. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, az allergén összetevőket. Előírják, hogy a különböző korcsoportoknak milyen arányban és módon kell kapniuk húst, tejterméket, zsiradékot, cukrot, gabonaalapú élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt. Az étrendhez egy úgynevezett változatossági mutatót is alapul kell venni. Azt a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítják ki. Egész napos étkeztetésnél egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget – a burgonya nem számít – vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabonaalapú élelmiszert. A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel.
Rossz és kevés – lépni kellett
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Átalakítás nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthető. Az OÉTI vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők: a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó só, az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás nemcsak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutatható. A túlsúly és elhízás aránya a felnőttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt.
Előtte, utána
Még a tanulásban is segít
Szakértők szerint az új étrenddel már 2-3 év alatt nagymértékben javulhat az emberek egészségi állapota, és még a gyorsabb tanulásban is segíthet a helyes táplálkozás. A gyerekek jóval könnyebben fogják fel azt, amit az iskolában meg kell tanulniuk. Ha gyorsabban elsajátítják, akkor több idejük marad a mozgásra – mondta korábban Molnárné Bíró Erzsébet. A gazdákat is segítené, ha egészségesebben táplálkoznának a magyarok. Nem okvetlenül logisztikai központból, nagykereskedelmi raktárból vagy nagyáruházból kell megvásárolni azokat a termékeket, amelyek az adott faluban és városban is rendelkezésre állnak. Ma már vannak olyan feldolgozó kapacitások, amelyek késztermékeket tudnak az asztalra tenni – érvelt korábban az agrárminiszter.
Lehangoló menzateszt
Mint korábban megírtuk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan végzi a közétkeztetésben – elsősorban óvodai és iskolai tálalókonyhákon – kiszolgált készételek érzékszervi vizsgálatát. Az eredményeket, értékeléseket a hivatal a honlapján rendszeresen frissíti. A NÉBIH célja továbbra is az, hogy hozzájáruljon a közétkeztetés javításához, a vizsgálatok sokszor a szülőktől kapott bejelentések alapján indultak és az eredmény lehangoló volt több helyen. Azokra a helyekre, ahol nagyon rossz eredmény született, visszamennek a szakemberek, akik szerint gond, hogy elterjedőben vannak az olyan nagykonyhák, ahol alapanyag-előkészítés nincs, kényelmi termékekkel főznek. A megszűnt kisebb főzőkonyhák átalakultak tálalókonyhákká, nem főznek, készen kapják az ételt, amit sokszor 60-70 kilométert is utaztatnak. Helyenként a menzai ételek 40-70 százaléka hulladékká válik, ami óriási pazarlás, miközben a gyerekek éhesek maradnak.
A VIMOSZ
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége öt éve jött létre a Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Magyar Vendéglátó Szövetség (MVSZ) egyesülésével, annak jogutódjaként kezdte meg a működését, és megőrizte a VIMOSZ rövidítést. A szervezet élén márciusban volt vezetőváltás. Akkor választották meg elnöknek Gál Pál Zoltánt választotta elnöknek, aki a PQS Zrt. vezérigazgatójaként évtizedes tapasztalattal rendelkezik turizmus és vendéglátás terén, hiszen 1994 óta dolgozik a szektorban. A turizmusban fennálló érdekeltsége mellett a vendéglátás és közétkeztetés is évek óta kiemelt szerepet tölt be a szakember.
