„A súlyos társadalmi konfliktusok enyhítésének érdemi kezelése helyett az elit gyakran nyúl a társadalmi kontroll kiterjesztéséhez, a korábbinál indokolatlanul szigorúbb büntetések alkalmazásához, és az „eltévelyedettek” megregulázását tarja egyedül hatékony politikai megoldásnak.”
Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a tájékozatlan közvélemény a média egy részének tevékeny közreműködésével nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, részben arra hivatkozva, hogy megnőtt a szigorúbb elbánás igénye. A populista politikusok ilyenkor szavazatmaximálási célokból a közvetlen demokráciára hivatkoznak. Úgy tesznek, mintha a média által felkorbácsolt érzelmekre reagálnának. Jön a „legyen végre rend” jelszava és „szakítanak a hagyományos jogállami büntetőpolitika értékeivel”.
A mindenkori közvélemény alakulása természetesen kultúrafüggő, országonként más és más tradíciókból táplálkozik, és a bűncselekményről, a bűnelkövetőkről, valamint a büntetésről is kialakítja az álláspontját. Meglepő, de ez gyakran teljesen független a bűnözés alakulásától, a veszélyeztetés mértékétől. De Gönczöl Katalin felteszi az aktuális kérdést is: „Mi lehet a mindenütt növekvő szorongás és a rettegés forrása egy olyan időszakban, amikor az egyes személyeket, közösségeket érintő konkrét veszély éppen csökkenőben van? Mi táplálja az emberekben a felfokozott érzelmeket? A válasz valószínűleg abban keresendő, hogy az uralkodó elit politikai célokra használja fel a posztmodern társadalomban általánossá vált biztonság-deficitet és a közvélemény inkorrekt tájékoztatását.”
A válasz másban is látható: veszélybe kerülnek például az életkörülményeket meghatározó tényezők (a biztonságot jelentő, tartós munkaviszony, a hagyományos rend szerinti életmód, az együvé tartozásból, a közösségi létből fakadó stabilitás érzése). „Az emberek szoronganak távollévő hozzátartozóikért. Félnek az idegenektől, legyenek azok bevándorlók vagy új szomszédok. Féltik személyi és vagyonbiztonságukat, és nem számíthatnak szolidaritásra. Megszűnt az életpálya tervezhetősége, hiszen az emberek folyamatosan új kihívásokkal szembesülnek, egyebek között az élethosszig tartó tanulás vagy a migráció kényszerével.”
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)
