Belföld

Székesfehérvár történelmet él

Azóta, hogy a török elfoglalta Székesfehérvárt, még nem volt példa arra, hogy első királyunk sírja felett mondtak volna szentmisét.

Székesfehérvár és a városban működő, illetve ideérkezett katolikus egyház Szent István mennybemenetelének 975. évfordulóját ünnepli. Ezért az egész esztendőt emlékévként kezeli a város. A mai napon hazajött a Szent Jobb, amit körmenetben vittek a fejereklyével együtt a hívek este öt órakor a bazilikából a Szűz Mária Prépostság romjai, a mai romkert fölé. A Magyar Püspöki Kar és az ötezer zarándok, hívő előtt mondott misét Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek. A Fehérváron augusztus 16-án, 17-én és 18-án bemutatásra kerülő koronázási szertartásjáték miatt felépített színpad és nézőtér egy olyan katedrálist képez, amely a szent király sírja felett helyezkedik el. A török hódítás óta még soha nem adtak szentmisét Szent István sírja felett – mondta Erdő Péter beszédében. Éppen ezért nem szabad elveszíteni a hitet, abba kapaszkodni, bízni kell.

Az eső ellenére megteltek a lelátók, és a kitartó zarándokok, érdeklődők végigkövették a körmenetet, a szentmisét és azt, amikor a fejereklye visszakerült a Szent István Bazilikába.

A fekete péntek előtti napon, 1543. szeptember 2-án mondtak utoljára misét a Szűz Mária Prépostság templomában, amikor a török az elővéd várat, Csókakőt meghódította. Másnap, 1543. szeptember 3-án, pénteken a török seregek elfoglalták Székesfehérvárt, aminek következtében megpecsételődött az István király által emeltetett, a kor Európájának legfenségesebb prépostságának sorsa. Az idei szeptember első keddjén lesz 470 éve, hogy az államalapító király sírja felett – ahogyan régen az altemplomok felett álló templomokban – nem mondhattak szentmisét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik