Az elemzők szerint a politikai küzdelem arról szól, sikeres-e a magyar kormány gazdaságpolitikája, vagy éppen ellenkezőleg, a munkahelyek elvesztését hozza magával. A Policy Agenda azért, hogy összevethető legyen a három év teljesítménye, azonos időszakokat hasonlított össze. Azt vizsgálta, jelenleg a munkanélküliségi adatok miképpen alakulnak 2008-hoz és 2010-hez képest. A válság előtti időszakhoz képest 141 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Ez 44%-os emelkedés négy év alatt. Igaz, hogy mintegy 20 ezer fővel csökkent azok száma, akik a KSH adatgyűjtésekor arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban nem volt munkájuk, de ennek oka lehet, hogy míg 2010 májusában 104 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatásban, most 124 ezer főt mutatott ki a KSH.
A munkaügyi rendszer nyilvántartása szerint a válság kezdete óta 120 ezerrel nőtt azok száma, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól. 2008 májusában 155 ezren voltak, akik szerettek volna munkát találni, meg is jelentek a munkaügyi szolgálatnál, de valamilyen kizáró ok miatt még szociális ellátásra sem voltak jogosultak. 2010-re számuk meghaladta a 223 ezer főt, míg a legfrissebb adatok szerint már 276 ezren vannak az ellátás nélküliek. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban a munkaügyi rendszer ügyfeleinek 54 százaléka tanácsadáson, információn kívül nem kap segítséget az államtól ahhoz, hogy elhelyezkedhessen.
Európa legrövidebb ideig tartó álláskeresési támogatási rendszerét vezette be a jelenlegi kormány. Ennek hamar megjelent a társadalmi hatása, mivel 2010-hez viszonyítva 104 ezer fővel csökkent az álláskeresési támogatásban részesítettek száma. Ez mintegy 60%-os csökkenést jelent, amely rendkívül radikális ilyen rövid idő alatt – emlékeztet a Policy Agenda, amely szerint nehéz felmérni, mi történik azokkal, akik elvesztették a jogosultságukat a munkanélkülieknek járó támogatásra. Ha valaki egyedülálló, vagy olyan a család jövedelmi helyzete, hogy a háztartásban vele együtt élőknek lényegében nincs jövedelmük, akkor bekerülhet az illető a szociális segélyesek rendszerébe. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen háztartásokban élők száma 159 ezerről 187 ezer főre nőtt. Azaz az álláskeresési támogatás letelte után 28 ezer fő átkerült a segélyezettek közé.
Fotó: Neményi Márton
41 ezer fővel csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hálózat nyilvántartásából. Az elemzők szerint ezek jelentős része olyan ember, aki a munkanélküli ellátás letelte után semmilyen segítséget sem kap az államtól, és nem is látja értelmét, hogy időnként megjelenjen a munkaügyi szolgálatnál. Amennyiben ehhez hozzászámoljuk azt az 53 ezer fő növekedést, amennyivel megugrott az ellátás nélküliek száma 2010-hez képest, akkor már 122 ezer fővel számolhatunk. Nagyságrendileg megkaptuk azokat, akiket kiszorított az állam az álláskeresési támogatási rendszerből.
Összességében az látszik, hogy a jelenlegi kormány nem tudott kitörni abból a helyzetből, amit a gazdasági válság okozott. Természetesen nehéz pontosan megítélni, hogy ebben mekkora az unortodox gazdaságpolitika szerepe, de az egyértelműen látszik, hogy a költségvetési hiány mindenáron történő lefaragásának áldozatul esett a munkanélküliek jelentős része. Számukra még a szociális rendszer sem tudott védelmet adni, állami segítség nélkül kénytelenek napról napra élni. Rajtuk láthatólag még a közmunka sem segített, hiába fordít rá jelentős összegeket a kormány.
Jövőre 300 ezer közmunkás
Jövőre is legalább háromszázezer embert szeretne bevonni a programba a kormány – nyilatkozta Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek. Kovács Zoltán szerint a közmunka sok helyen presztízzsé vált. A Policy Agenda egy korábbi elemzése szerint ugyanakkor a közmunkarendszerben kódolva van az egyéni és társadalmi kudarc. A rendszer a közfoglalkoztatottaknak csak rövid ideig biztosít a segélynél valamivel magasabb pénzt, és nem ad érdemi esélyt a nyílt munkaerőpiacon való megkapaszkodásra sem. A program bizonyos diszkriminatív elemeit is sokan bírálják. Míg a közmunkásokat kizárhatják a programból, ha gyermekük sokat hiányzik az iskolából, illetve megvonhatják bérüket, ha rendetlen a kertjük, ilyen szabályok más munkavállalókra nem vonatkoznak.
