Áder Jánosnak az alaptörvény kapcsán a médiatörvényre vonatkozó változtatások nem tetszettek. A módosítás lehetőséget adott volna arra, hogy a médiahatóság elnökhelyettese rendeletet alkosson az új vezető kinevezéséig. Az alaptörvény az NMHH elnökének biztosít ilyen jogot, illetve annak a helyettesének, akit ő e tekintetben kijelöl. A hatóság elnöke viszont elhunyt, utódját még nem találták meg, és ő sem jelölte ki azt a helyettest, aki rendeletet alkothatna helyette.
Ádernek a módosítással az volt a baja, hogy a módosítást az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabállyal léptették életbe, amely így felülírja az alaptörvényt. Áder szerint a szabályozás így bizonytalanná, ellentmondásossá válik, és csorbítja az alaptörvény jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét, jogszabály ugyanis nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel.
Az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban a köztársasági elnök megállapította, hogy az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezések jogbizonytalansághoz vezetnek.
Az egyházként elismerés rendjét újraszabályozó jogszabály hatályon kívül helyezi az egyházak nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszokat. A törvénymódosítás következő paragrafusai azonban az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek önmagukban nem értelmezhetők – olvasható a köztársasági elnök állásfoglalásában.
Az államfő felhívta a figyelmet arra, a jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás egyértelműen követhető és áttekinthető legyen.
A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levelében azt kérte, a parlament mindkét törvényt észrevételei alapos megfontolása után fogadja csak el újra.
