Antall József évfolyamtársa volt az egyetemen, majd bizalmi emberként szolgálta az első szabadon választott miniszterelnököt. Kezdetben külügyminisztériumi államtitkárként, majd, amikor elfajult az MDF-kormány és a média közti kapcsolat, újságírókra szakosodott államtitkárként próbálta normalizálni a helyzetet. Nem gyűlölködött, inkább az irónia beszélt belőle. Az MDF választási veresége után kerületi polgármesterként, majd varsói nagykövetként dolgozott. Sosem beszélt mellé, okfejtését rendre történelmi adalékokkal tarkította. Jellegzetes “királyfi frizurája”, markáns bajusza fotósok kedvencévé tette. Idézünk tőle párat.
Jeszenszky Géza, a miniszterem hordta a szakállt, én a bajuszt, hogy legyen valami munkamegosztás.
Nap TV, 1992. július 2.
 |
| Fotók: MTI / Kovács Attila |
Az MTV Híradó Csák Elemér jóvoltából az MSZP-é, az Esti Egyenleg az SZDSZ-é volt. Nekünk legfeljebb a teletext jutott.
Vas Népe, 1993. április 9.
/Az Antall-kormány elleni támadásokról/ A tojást mennél tovább főzik, annál keményebb.
Vas Népe, 1993. április 28.
Nem vagyunk odaenyvezve a székünkhöz.
Magyar Hírlap, 1993. június 24.
A hülyeségben megátalkodottnak lenni a legnagyobb luxus.
Kecskeméti Lapok, 1993. október 7.
Az újságíróknak minden reggel egy csepp mézet kell csepegtetniük a nemzet kávéjába.
Népszabadság, 1993. október 16.
Elfelejtettünk annak a kormányzati kötelezettségnek eleget tenni, hogy a társadalomnak orrára kell kötni a dolgokat.
Népszabadság, 1994. május 12.
Abban azért bízom: amikor mi visszajövünk majd 1998-ban, akkor nem kell elölről kezdenünk mindent.
Pesti Hírlap, 1994. május 24.
Békesi László kitűnően vág vissza még akkor is, ha szellemessége az igazság rovására megy.
168 Óra, 1994. október 18.
Becsülettel végigszolgáltam a kormányt – mint „koszorúzó államtitkár”.
Magyar Nemzet, 1995. január 26.
Én itt sehol sem látok szociáldemokrata pártot, politikust. Csak egy szocialistának nevezett „apparátcsik” pártot látok.
Jászkun Krónika, 1995. február 11.
/Budapest I. kerületéről/ Itt, a testületben a legfontosabb kérdésekben általában sikerül megegyezni a szocialistákkal, az SZDSZ-szel viszont szinte soha.
Magyar Nemzet, 1995. december 9.
Az MDF óriási tragédiája az volt, hogy nem tudott szóba állni a társadalommal.
Hajdú-Bihari Nap, 1996. március 25.
Egy történelemtanár ma abban a kényelmes helyzetben van, hogy nyugodtan ragaszkodhat a tényekhez.
Népszabadság, 1996. június 22.
Az Antall-kormányban számos kiváló ember akadt, akinek az volt élete nagy tragédiája, hogy miniszter lett belőle.
168 Óra, 1997. augusztus 5.
/Antall Józsefről/ A néhai miniszterelnök politikai elképzelését történelmi esszéként kell felfognunk: a nemzeti liberalizmus és a népi-nemzeti eszmény ma már nem követhető.
Magyar Nemzet, 1997. augusztus 30.
Minden hülyeségre van precedens.
Magyar ATV, 2004. február 20.
