Megkezdődött a Tiszán a kérészek (Polingenia longicauda) rajzása. A tiszavirág a legnagyobb méretű kérészféle Európában, amely három évig lárvaként él az iszapban, majd az egész populáció szinte egy időben rajzik ki és párosodik, ezt követően pedig elpusztul.
A csak a Tiszán és mellékfolyóin élő – a vízminőségére igen érzékeny – kérészek tömeges rajzása többnapnyi meleg idő után kezdődött el a folyó legalsó szakaszán.
A 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza azon szakaszain fordulnak elő, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. A kérészek násztáncát követő párosodás után ugyanis a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből, és a víz felszínére emelkednek.
A néhány óra alatt lezajló tiszavirágzás különleges szépségű természeti látványosság, amely Európában egyedülállóan már csak a Tiszán és mellékfolyóin látható. Az egykor Európa-szerte elterjedt faj – lévénigen érzékeny a környezetére – napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt.
A tiszavirág fokozottan védett, természetvédelmi értéke egyedenként kétezer forint. Az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos.
