A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV-nek azt mondta: a kormány még nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy Brüsszel kiengedi-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Az Európai Bizottság szerdán közli a döntést, de Olli Rehn pénzügyi biztos előzetes álláspontja szerint a költségvetési zárolások és a beruházások felfüggesztése elég lesz a hiány 3 százalék alatt tartásához. Varga Mihály annak ad nagyobb esélyt, hogy ez a kettő mindenképpen kell, és szerdán derül ki, hogy a bevételek növelésére irányuló intézkedéseket is szükségesnek tart-e a bizottság. A miniszter közölte, “van egy titkos fegyverünk”, egy további bevételnövelő lépés, ha Brüsszel szerint a zárolás és a beruházások folyó finanszírozásának felfüggesztése nem elegendő.
Varga szerint a reklámadóval is az a cél, hogy 3 százalék alatt legyen a hiány, de kormány szerint idén pluszintézkedések nélkül is elérhető lenne a deficitcél. Brüsszel ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás alól való kiengedésért mindig többet kér, így került a javasolt intézkedések közé a reklámadó is. A miniszter tagadta, hogy azzal nyomást akartak gyakorolni a nagyobb médiacégekre, hogy azok olcsóbban adják el magyarországi leányvállalataikat. Varga szerint az adó bejelentése sem volt korai, mert minden egyenlegjavító lépés “jól jöhet a végső értékelésnél”, a média pedig egy olyan terület, ahol évente 170 milliárd forint fordul meg. Aki reklámozni tud, az nyilván elszánja magát bizonyos lépésekre. A közzétevő pedig van olyan helyzetben, hogy ebből a reklámtortából (…) valamit visszaadjon az államnak közteherviselés címszó alatt” – tette hozzá. A kormány szerdán dönt arról, beterjeszti-e a reklámadóról szóló javaslatot, és ha igen, akkor milyen tartalommal.
A nemzetgazdasági miniszter szerint akkor sem lesz választási költségvetés, ha Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez nem lenne “bölcs döntés” azután, hogy Magyarország “nagy nehezen” elér egy eredményt. A kormány olyan költségvetést készít, amely 2014-ben is 3 százalék alatti hiányt tesz lehetővé; ha ez nem így lenne, nem is engednék ki az országot a túlzottdeficit-eljárás alól. Varga Mihály szerint egy kedvező döntés az egész gazdaságra pozitív hatással lenne, csökkenhetnek a kockázati felárak és a kamatszint, emellett így biztosítható, hogy Magyarország ne essen el 500 milliárd forintnyi uniós támogatástól.
Karácsony: reklámadó kontra józan ész
Fidesz: a reklámadó „egy lehetséges variáció”
Selmeczi Gabriella azt mondta: nincs még konkrét törvényjavaslat a reklámadóról, így annak mértékéről sem lehet vitázni. A Fidesz szóvivője reményét fejezte ki, hogy az RTL Klubra és a TV2-re a jövőben is számíthatnak, “és nagy figyelemmel fogjuk követni a híradóikat”.
Az EU kifejezetten megszorításokat kér Magyarországtól, a kormány és a Fidesz azonban kijelentette, a családokat nem hajlandó megszorítások alá vetni, “szeretnénk máshonnan megtalálni ezeket a forintokat” – fogalmazott a szóvivő, hozzáfűzve, hogy ez lehet a reklámadó, amelyről azonban még nincs döntés, “ez egy lehetséges variáció”.
A sajtóban megjelentek szerint a magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta, a reklámadó tervéről. A kereskedelmi televízió szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteken tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét. E szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja pedig az ebből származó nettó árbevétel lenne. Az adó mértéke sávosan emelkedne: 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot.
Lapunk gyűjtése sezerint egyébként az Európai Unióban valóban példátlan a magyar kormány által tervezett reklámadó. Több tagállamban is létezik valamilyen adó, amely a reklámozást valamilyen szempontból érinti, ám legalább annyi országban van adókedvezmény a hirdetésre, mint ahány országban adóval sújtják. Olyan széles körű és nagymértékű reklámadó, mint amilyet Magyarországon bevezethetnek a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki javaslata nyomán, sehol sincsen. A legközelebb talán az osztrák reklámadó esik, amely az OECD-tagállamok közül az egyetlen, ahol általános reklámadó van. Igaz, a 2000-ben bevezetett adó nem 10-20 százalékos, hanem 5. Ráadásul a tévékre nem is vonatkozik. A felhasználása is eltérő, mivel a helyi önkormányzatok kasszáját gyarapítja, nem a nagy központi kasszába kerül be.
