Belföld

Megemlékezéseket tartottak a Hősök napján

Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett hősökre emlékezik az ország.

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések-írja az MTI.

Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.

A katonai, a városi, a megyei elöljárók mellett veteránok is tiszteletüket tették a székesfehérvári Hősök terén illetve az izraelita, a Rác és a Szentlélek katonatemetőben, valamint a Repülős Emlékműnél is elhelyezték a hősök előtt tisztelegve a megemlékezés virágait.

Hősnek lenni emberfeletti, ugyanakkor hősnek lenni a legemberibb dolog is egyben, mondta el a hősök napja alkalmából tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen az alsóvárosi temetőben Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere.

Felvállalni a bizonytalanságot, a harctér minden megpróbáltatását és gyötrelmét, fizikai és lelki fájdalmát. A II. világháborúból haza nem tért katonákra ma még együtt emlékszünk azokkal, akiket ők szerettek, akik őket hazavárták. Nem szabad azonban elfeledkeznünk az idő múlásáról. Lassan elköltöznek közülünk az anyák, az apák, a testvérek, a hitvesek és a gyermekek is. Mégis, s talán épp ezért a hadak útjára tért katonák – akik azért haltak meg az elmúlt száz, sőt, ezer évben, hogy mi élhessünk – minden család tagjai. Mindegyikük a mi hősünk, aki a haza hívó szavát meghallva az életét áldozta. Azért állunk itt, hogy fejet hajtsunk emlékük előtt – mondta el a megjelent aktív és nyugállományú katonák és civilek előtt a világháborús hősi emlékműnél tartott megemlékezésen Brányi Mária, aki ünnepi beszédében a hősök napja közel 100 éves történetét is felelevenítette-írja a Veol.hu

Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt vasárnap a budapesti Hősök terén, a hősök napján tartott megemlékezésen elmondta: az első világháború centenáriumára történő felkészülés keretében a tárca elkészítette azt a hosszú távú tervet, amellyel megújulnak az első világháborús katonai temetők és hadisírok a Kárpát-medencében.

Kiemelte továbbá, hogy belekezdtek az “egyik legnagyobb adósság” rendezésébe is: az első világháború veszteségadatainak feldolgozásába és nyilvánosságra hozatalába. Hende Csaba elmondta, hogy a monarchia dualista rendszerében a Bécsben megőrzött, teljesnek mondható anyag digitalizálását megkezdték, s azt – az anyagi lehetőségekhez mérten – előreláthatóan 2016-ra közzé is teszik-adta hírül az MTI.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik