Pintér Sándor a most alakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után azt mondta: a nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelőmunkában. Szerinte szintre kell emelni a közbiztonságot, a bűnmegelőzéssel kapcsolatban a sok elméleti munka felhasználásával a gyakorlatra kell helyezni a hangsúlyt.
Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság munkája példázza, hogy a jó stratégia eredményes, de a bűnmegelőzés terén elvárt eredményekhez kevés a rendőrség, a polgárőrség, a minisztérium, ehhez a társminisztériumok, a civilszervezetek együttműködése mellett az iskolák és családok közreműködése is elengedhetetlen – tette hozzá.
Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnak innovatívnak kell lennie, a testület által kidolgozott stratégiákkal remélhetőleg minél több embert lehet visszatartani bűncselekménytől. A bűnmegelőzés sokáig elhanyagolt területe volt a közéletnek, ám az ezredforduló után sokkal több a veszély. A bűnmegelőzés a legolcsóbb bűnüldözés. Ha sikerül valakit visszatartani a bűncselekménytől, már nem jelent kiadást az igazságszolgáltatásnak és a büntetés-végrehajtásnak – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Hatala József, a tanács elnöke kifejtette, új megoldásokban gondolkodnak, továbbá ki kell választani azokat a célcsoportokat, amelyeknél a megelőzési munkával minimalizálni lehet az elkövetővé és a sértetté válást, és el kell érni, hogy az évek során a bűncselekmények száma jelentős mértékben csökkenjen Magyarországon.
A parlament tavaly júliusban elfogadta azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján 2013. január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. Az Országgyűlés rögzítette azt is, a rendőrség feladata, hogy a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és a középiskolák rendjének biztosításában.
2008-tól fut „Az iskola rendőre” program. Ennek lényege, hogy minden általános iskolához rendelhetnek egy olyan rendőrt, aki kapcsolatot tart az intézménnyel, a szülőkkel és a diákokkal. A rendőr – lehetőség szerint – részt vesz az intézmény mindennapjaiban: a tanévnyitókon, osztályfőnöki órákon, fogadóórákon, illetve a szülői értekezleteken tájékoztatják a diákokat, tanárokat és a szülőket a programról.
Az interaktív órákon kitérnek a gyerekekre leselkedő általános veszélyekre, és különböző szituációkat modelleznek, amivel a diákokat lelkileg is felkészítik a valós veszélyhelyzetekre, és megoldásokat nyújtanak azok elkerülésére. Emellett a polgárőrökkel, valamint a közterület-felügyelőkkel együtt segítik az iskolába igyekvő és onnan távozó fiatalokat a biztonságos közlekedésben.
Korábban lapunknak egy iskolaigazgató azt mondta: minden szempontból hasznosnak tartja a programot, a diákok mindig tisztelettel és izgatottan várják a találkozást az egyenruhással, felnéznek rá, rengeteg kérdéssel fordulnak hozzá. „Amellett, hogy a rendőri jelenlét miatt a gyermekek, a pedagógusok és a szülők egyaránt nagyobb biztonságban érzik magukat, az is érzékelhető, hogy az iskolák környékén a gépkocsivezetők sokkal figyelmesebben, a közlekedési szabályokat betartva közlekednek.”
Az órákon rendszeresen gondot okozó tanulók kezelésében is nagy segítségét vették az iskolarendőrnek. Máshol azonban épp amiatt idegenkednek a rendőrség iskolai megjelenésétől, mert – mint egy nyolcadik kerületi iskola igazgatója fogalmazott – „nevelési kérdésekben nincs helye a rendőröknek”. Azt azonban ő is elismerte, hogy az intézmény körüli közlekedésbiztonság jelentősen javult az utóbbi években. Több intézmény ugyan bekapcsolódott a programba, de nem mondható intenzívnek a rendőrség-iskola együttműködés.
Jellemző, hogy ötből három helyen a telefont felvevő pedagógus nem is tudott a programról semmit – vagy továbbkapcsolt, vagy megkérdezte a kollégáit, hogy benne vannak-e az Iskolarendőr programban. Végül kiderült, hogy mindegyik intézménynek van „saját rendőre”, aki esetleg tartott is néhány – drog, alkohol, cigi témájú – felvilágosító előadást a gyerekeknek, de különösebben nem „tűnt fel” a mindennapokban.
