A jogszabálytervezet rögzíti, hogy az étrendet az élelmezésvezető állítja össze. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, az allergén összetevőket. Előírják, hogy a különböző korcsoportoknak mennyi a naponta szükséges energiabevitel, és részletezik, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni húst, tejterméket, zsiradékot, cukrot, gabonaalapú élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt.
Jön a változatossági mutató
A változatos étrendhez egy úgynevezett változatossági mutatót kell alapul venni, amit a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki. A tervezet rögzíti, hogy egész napos étkeztetésnél egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget – a burgonya nem számít – vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabonaalapú élelmiszert. A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel.
Tiltások is lesznek
Édesítőszert viszont a hat év alatti korcsoportnak – a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével – nem lehetne adni. Meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekeknek milyen zsíros tej adható, és rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Bölcsődei étkeztetésnél a bő olajban sült étel, a 14 év alattiaknak a csípős, erősen fűszeres étel tilos. Betiltanának hat E-számos színezéket is a hat éven aluliaknak (E110, E104, E122, E129, E102, E124). Édesség önálló ebédként nem lenne adható.
Rossz és kevés – lépni kell
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Átalakítás nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthető. Az első lépés az élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi jogi szabályozás megteremtése, amely jövő januártól lenne hatályos. 2011 augusztusa óta ugyan érvényben van Paller Judit országos tiszti főorvos közétkeztetési ajánlása, amelynek betartása azonban nem kötelező. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők: a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó só, az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás nemcsak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutatható. A túlsúly és elhízás aránya a felnőttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt.
Még a tanulásban is segít
A Duna Tv híradójának egy táplálkozás szakértő azt mondta: az új étrenddel már 2-3 év alatt nagymértékben javulhat az emberek egészségi állapota, és még a gyorsabb tanulásban is segíthet a helyes táplálkozás. A gyerekek jóval könnyebben fogják fel azt, amit az iskolában meg kell tanulniuk. Ha gyorsabban elsajátítják, akkor több idejük marad a mozgásra – tette hozzá Molnárné Bíró Erzsébet.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta: a magyar gazdákat is segítené, ha egészségesebben táplálkoznának az emberek. Nem okvetlenül logisztikai központból, egy nagykereskedelmi raktárból vagy egy nagyáruházból kell megvásárolni azokat a termékeket, amelyek az adott faluban és városban is rendelkezésre állnak. Ma már vannak olyan feldolgozó kapacitások, amelyek késztermékeket tudnak az asztalra tenni – tette hozzá a kormánypárti politikus.
Lehangoló menzateszt
Idén eddig mintegy 100 menzán vizsgálódott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) főleg a szülőktől kapott bejelentések alapján. Az eredmény: szinte minden ebédnél hibát találtak. Azokra a helyekre, ahol nagyon rossz eredmény született, a jövőben visszamennek a szakemberek. Pozitív tapasztalat viszont, hogy a második vizsgálatnál már általában megfelelőek az eredmények – mondta Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője néhány napja a Heti Válasz Online-nak.
A mosléktól az éhes gyerekig
Gond, hogy Elterjedőben vannak az olyan nagykonyhák, ahol alapanyag-előkészítés nincs, kényelmi termékekkel főznek. A megszűnt kisebb főzőkonyhák átalakultak tálalókonyhákká, nem főznek, készen kapják az ételt, amelyet 60-70 kilométert is utaztatnak. Helyenként a menzai ételek 40-70 százaléka hulladékká válik, ami óriási pazarlás, és a hulladék elhelyezése is jelentős költség. Közben a gyerekek éhesek maradnak.
Ezt a vizsgálatot nem állítják le, hiszen 10 ezer helyen zajlik ma Magyarországon közétkeztetés, ennek 60 százaléka tálalókonyha, így ez 1-1,5 millió embert érint naponta. A vizsgálat célja pedig nem az, hogy büntessenek, és nem is a közétkeztetők ellen irányul, csupán a felmerült problémákra szeretnének megoldást találni.
Mint korábban megírtuk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan végzi a közétkeztetésben – elsősorban óvodai és iskolai tálalókonyhákon – kiszolgált készételek érzékszervi vizsgálatát. Az eredményeket, értékeléseket a hivatal a honlapján rendszeresen frissíti. A NÉBIH célja továbbra is az, hogy hozzájáruljon a közétkeztetés javításához.
