Játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük az internetes szerencsejátékok szervezőinek, a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslat szerint, amit a nemzetgazdasági miniszter hétfőn terjesztett az Országgyűlés elé. A törvényjavaslatot – még tervezetként – február 8-án a kormány megküldte az Európai Bizottsághoz annak elbírálására, hogy megfelel-e az uniós jogszabályoknak, például az áruk és szolgáltatás szabad mozgásának, mint alapelvnek. A javaslatban a legális távszerencsejáték szervezésének szabályai és az illegális távszerencsejáték szervezésekor alkalmazható internetes blokkolás szabályai szerepelnek.
Állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő, azaz online sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére. A koncessziós pályázatokon csak olyan szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint. Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közreműködésével az illegális szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek eleget nem tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírsággal sújthatók.
A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint. Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére is. A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük.
A játékosnak adómentes
A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattároló szervert helyez el. A kormány az általa 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.
A távszerencsejáték a törvényjavaslat alapján nem liberalizált tevékenység. Az állami jellegű szervezői kör (azaz az állami szerencsejáték szervező, az állami szerencsejáték szervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet) a NAV engedélyével, egyéb szervezők pedig koncessziós pályázaton való részvétel alapján megkötött koncessziós szerződéssel és NAV-engedéllyel végezhetnek távszerencsejáték szervezői tevékenységet. Az internetes szerencsejáték szervezőjének a szerveréhez folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a NAV számára.
A távszerencsejáték szervezői a törvényjavaslat szerint a pénzmosás ellenes szabályok hatálya alá tartoznak majd. Közvetlen pénzmosás ellenes szabályként a törvényjavaslat kimondja, hogy játékosként csak természetes személy vehető nyilvántartásba és egy játékosnak egy szervezőnél csak egy játékosi egyenlege (“játékosi számlája”) lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat zárószavazását május 13-a utánra várja.
Kivonul a Bwin Magyarországról
A világ egyik legnagyobb online sportfogadója, egyben negyedik legnagyobb online pókercége bejelentette, hogy kivonul 18 országból – köztük Magyarországról. A cég Magyarország mellett a következő országokat hagyja ott: Argentína, Belorusszia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Szlovénia, Finnország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Görögország, Horvátország, Brazília, Makedónia, Szerbia, Kolumbia és Örményország – értesült az ittapiros.com. A döntés részben várható volt, hiszen a Bwin egyrészt jól megvan a magyar piac nélkül is, másrészt egyre növekszik az ellenállás az engedély nélküli szervezőkkel szemben, harmadrészt, lassan elindul a Szerencsejáték Zrt. saját szolgáltatása is.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a nyerőgépek őszi betiltásakor még arról beszélt, hogy az online szerencsejátékok megsarcolásából pótolják majd az intézkedés miatt kieső adóbevételeket, ami több mint 30 milliárd forint kasszírozását jelentette volna. Mint korábban megírtuk, az Orbán-kormány egyszer már nekifutott ennek a problémának, a 2011 végén elfogadott törvénymódosítás azonban hatástalan maradt. Noha erre már lett volna lehetőség, tavaly egyetlen nemzetközi szerencsejátékos cég sem regisztráltatta magát a Szerencsejáték Felügyeletnél, s így nem is fizetett adót magyarországi forgalma után.
