Lakner Zoltán politológus – aki jelezte, tanácsadói szerződése van az MSZP-vel – azt mondta: a szocialisták támogatottsága elmozdult a 2010-es mélypontról, elutasítottsága csökkent, de nem ért el áttörést. A párt belső állapota viszont javult azzal, hogy veszteség nélkül élte túl Gyurcsány Ferencék kilépését. Az MSZP továbbra is a nyugdíjasok között és Budapesten a legerősebb, de itt sincs jelentős előnye a Fidesszel szemben, hiába próbálja a fiatalokat megnyerni, ráadásul az ország egyes részein a Jobbikkal is versenyeznie kell.
Szerinte az MSZP előző ciklusbeli népszerűségvesztése nagyrészt arra vezethető vissza, hogy nem volt széles körben elfogadható válasza a társadalmi problémákra. Mint mondta, most is az a párt előtt álló legnagyobb kihívás, hogy ne csak kommunikációs, hanem érdemi, stratégiai válaszokat adjon a legsúlyosabb társadalmi gondokra. A politológus úgy vélte, az Együtt 2014 egyszerre riválisa és potenciális szövetségese az MSZP-nek. Bajnai Gordon pártja nem veszélyezteti ugyan az MSZP vezető pozícióját az ellenzéki oldalon, de a miniszterelnök-jelölés szempontjából fontos, hogyan alakulnak az erőviszonyok. Ugyanakkor az Együtt 2014 és az MSZP közötti versengés teljesítmény-visszatartó hatású, elbizonytalanítja a szavazókat, ezért az együttműködés alapkérdéseinek mielőbbi tisztázása szükséges – tette hozzá.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője sikertörténetnek nevezte, hogy a Fidesz három év kormányzás és számos konfliktus után meggyőzően vezet a pártversenyben, továbbra sincs komoly kihívója. Nagyjából ugyanannyian vannak, akik kormányváltást szeretnének, mint akik hatalomban tartanák az Orbán-kormányt, ám az előbbi tábor megoszlik a baloldal és a Jobbik között. Ráadásul – folytatta – Orbán Viktor népszerűsége meghaladja a Fideszét, ha a lehetséges miniszterelnök-jelöltek támogatottságára kérdeznek rá.
A Nézőpont adatai szerint a Fidesz elnökét a teljes népesség 42 százaléka látná szívesen továbbra is kormányfőként, Bajnai Gordont pedig – ha egy jelölt van baloldalon – 19 százalék. A Fidesz sikertörténetének okai: a centralizált, hatékony döntéshozatal, a választókerületekre épülő pártstruktúra és a belső viták ellenére fennmaradó külső egység. Az, hogy a kedvezőtlen, de javuló közhangulat ellenére nincs kormányváltó hangulat, részben azzal magyarázható, hogy az ellenzék megosztott, hitelességi és kompetenciaválsággal küzd – tette hozzá.
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség lehetőségeiről szólva azt mondta: javítja azokat Bajnai Gordon szakértelme, válságkezelő miniszterelnökként szerzett hitele. Az Együtt 2014 induló stratégiája – amely nem egy önálló párt, hanem egy ernyőszervezet létrehozását célozta – azonban sikertelennek bizonyult, hamar világossá vált, hogy az LMP és az MSZP sem akar hozzá csatlakozni – idézte fel. Ezután stratégiaváltás kellett, ami csalódottságot okozott, az Együtt 2014 támogatottsága azonban az utóbbi hónapokban – a párttá alakulással és a PM-mel kötött szövetséggel – stabilizálódott. A szövetség létrejötte “kinyírta” az LMP-t, az MSZP támogatottságát azonban nem vetette vissza érezhetően.
Magyar Kornélia szerint ez azt erősíti meg, hogy az új párt a bizonytalanok táborából szerezhet szavazatokat. Mint mondta: a kampány fő témája a rezsicsökkentés lesz, ezért az Együtt-PM szövetségnek meg kell találnia rá a válaszokat. Bár értelmiségi körökben fanyalogva fogadták, jó irány az a párt által közzétett infografika, amely a kormányváltás előtti és a mostani tojásárakat hasonlítja össze, utalva a megélhetési költségek növekedésére.
Krekó Péter, a Political Capital elemzője elmondta: a Jobbik támogatottsága nagyjából a 2010-es szinten áll. Népszerű a fiatalok között – övé a legfiatalabb tábor -, szimpatizánsai kétharmada férfi. Bár általános vélemény, hogy a szegények, a válság vesztesei adják a Jobbik-szavazók többségét, valójában azok az átlagosnál jobb jövedelmi helyzetűek, iskolázottabbak, közöttük a legnagyobb az internethasználók aránya. A Jobbik támogatóinak nagy többsége – attitűdjei alapján – nem nevezhető fasisztának, nácinak.
A Jobbik szavazóit összeköti a cigányellenesség, a rendszerellenesség és antiszemitizmus – tette hozzá. Szerinte azonban az előbbi kettő a társadalom nagyobb részére jellemző, ami elvi lehetőséget jelentene a Jobbiknak tábora bővítésére, ami azonban nem fog sikerülni, mivel a párt 2010 óta nem tudta növelni támogatottságát, ráadásul számára különösen hátrányos az új választási rendszer. Nehézségnek nevezte, hogy a Jobbik rendszerellenzéki szerepét gyengíti a Fidesz forradalmi retorikája, “szabadságharca”.
Kérdésre válaszolva Lakner Zoltán azt mondta, a megfelelő politikai válaszok megtalálásával az ellenzéknek van esélye a 2014-es győzelemre, Magyar Kornélia szkeptikusan nyilatkozott, szerinte az ellenzék esélyeit annak állapota és az új választási rendszer is szűkíti. Krekó Péter és Mráz Ágoston is a Fidesz győzelmét valószínűsítette, a Nézőpont elemzője szerint azonban az összefogás 5-10 százalékkal is növelhetné a baloldali ellenzék támogatottságát.
A Republikon Intézet olyan előadókat kért fel, akik – mint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, korábbi SZDSZ-es politikus elmondta – különböző okból és elkötelezettséggel, de sokat foglalkoznak az elemzésük tárgyát képező párttal, annak szakértői.
Ezért lő Bajnaira a Fidesz
A szavazóközönség relatív többsége továbbra is a Fideszt támogatja, az elmúlt néhány hónapban a kormány megítélése mérsékelten javult, és noha a legnagyobb kormánypárt negatív kampányának első számú célpontja a volt miniszterelnök, mégis valamivel többen vannak azok, akik szerint a Bajnai kormány jobb teljesítményt nyújtott, mint a mostani – írja Medián. A közvélemény-kutató szerint sokan feltették a kérdést az elmúlt hetekben, miért a kisebb ellenzéki erő élén álló Bajnai Gordonra összpontosulnak a Fidesz támadásai, miért nem a nagyobb támogatottságú MSZP vezetője a célpont. Bár az okokat nyilván csak találgatni lehet, az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a Bajnai-kormány három év távlatából nézve népszerűbb, mint Orbán Viktor kormánya.
Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a Medián adatai szerint Bajnai Gordon a második legnépszerűbb politikus, a szerepe szerint pártok felett álló, így hagyományosan az első helyet birtokló köztársasági elnök mögött. Az Orbán-kormány megítélése tavaly júniusban érte el mélypontját, amikor 100 fokú skálán 28 pontra értékelték a tevékenységét. Azóta enyhén javult, márciusban 34 pontot ért el, ami megközelíti a Bajnai-kormány utolsó hónapjában mért értéket (36 pont).
2010 júniusában kapta a volt miniszterelnök a legmagasabb pontszámot, minden bizonnyal nem függetlenül attól, hogy a kormányátadást elődeinél kevésbé konfliktusosan valósította meg. Ezzel együtt, Bajnai Gordon akkoriban a népszerűségi lista alsó harmadában tanyázott. Idén márciusban a Medián által megkérdezettek 35 százaléka gondolta úgy, hogy Orbán Viktor kormánya rosszabbul teljesít, mint Bajnai Gordoné, 32 százalékuk szerint ugyanolyan és 29 százalékuk szerint nyújt jobb teljesítményt.
Mindössze a Fidesz támogatói körében van – jelentős – többsége annak az álláspontnak, hogy Orbán Viktor kormánya teljesít jobban (83 százalék). Az összes többi csoportban, beleértve a Jobbik szavazóit is, az a vélemény az uralkodó, hogy a Bajnai-kormány volt a jobb. Különösen figyelemreméltó, hogy a pártot választani nem tudó népesség körében az arány 33:13 Bajnai kormánya javára (49 százalék nem lát különbséget, 5 százalék nem tud válaszolni).
A választások közeledtével felértékelődő, az összes szavazó egynyolcadát kitevő, tehát egy milliónyi aktív elkötelezetlen (biztosan vagy valószínűleg voksolni készülő, de párt nélküli) szavazópolgár körében is Bajnai vezet, 34:25 arányban.
