Hatályon kívül helyezte a Magyar Energia Hivatal (MEH) áramcégekre vonatkozó, rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát és új eljárásra kötelezte a hivatalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden. Huber Gábor bíró indoklásában leszögezte, hogy alkalmazta az azóta hozott, ilyen kifogásokat megtiltó törvényeket. Ennek értelmében a hivatal előző határozatának megsemmisítése akkortól érvényes, amikor új rendeletet hoz árügyben. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
A bíróság jogerős határozata szerint a MEH új eljárásában sem kell figyelembe venni az indokolt költségek között az energiaellátók jövedelemadóját, a közműadót és a pénzügyi tranzakciós illetéket, azaz az energiaszolgáltatók különadóit.
A bíróság szóbeli indoklásában kiemelte, a díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat addig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés. Az áramszolgáltatók érvei közül több olyan volt, amely alapot szolgáltatott a hatályon kívül helyezésre, így például az átláthatóság elvének sérülése a hivatali eljárás során, illetve az adatbázisból történő lekérés költségeinek figyelmen kívül hagyása – közölte a bíróság.
A gázszolgáltatókkal kapcsolatos korábbi hasonló ítéletet Orbán Viktor a parlamentben botrányosnak nevezte. Szerinte a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok, az igazságos tehercsökkentés ellen. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában akkor azt mondta: a cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy “vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz”, a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben.
Fotó: Neményi Márton
A kormányfő ugyanakkor azt mondta, „Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a magyarok érdekeit képviselje, ha az új törvényjavaslatot a parlament elfogadja, és miért ne fogadná el, akkor az energiacégek még kevesebbet fognak keresni”. Orbán Viktor közölte: nehéz küzdelem lesz, szükség van minden magyar támogatására. Felszólalása végén arra szólított fel mindenkit, akit szintén felháborít “a szolgáltatók botrányos viselkedése”, hogy hallassa hangját, “üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek, nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel”.
A Fidesz ezért indított aláírásgyűjtést. A párt támogatást kér a családoktól a rezsicsökkentési program megvédéséhez, mondván, nem engedik, hogy a szolgáltatók megakadályozzák a rezsicsökkentés megvalósulását, ezért több törvényt is módosítani fognak, rendeletalkotással hatalmazzák fel és megerősítik az energiahivatalt. Rogán frakcióvezető közölte azt is, hogy az energiaszolgáltatók kereseteit a bíróság “feltűnő gyorsasággal tárgyalta meg, és feltűnő gyorsasággal hozott első fokon ítéletet”, amely komoly veszélyt jelent a lakosságnak, hiszen jogerőre emelkedése esetén egy átlag magyar családnak havi 4400 forintot kellene visszafizetnie januárra és februárra is.
Közben a parlament arról is döntött, hogy a Fidesz ezt immár törvényesen is megteheti a lakásokban. Az adatvédelmi törvény hétfőn benyújtott módosítását 251 igen és 3 nem szavazattal – kivételes sürgősséggel – hagyták jóvá a képviselők. Munkaszüneti napokon vagy gazdasági célból nem lehet felkeresni az állampolgárokat otthonukban, a személyes adatokat pedig az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.
A módosítás előzménye, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila múlt kedden azt közölte: adatvédelmi szempontból nem elfogadható, hogy aláírásokat lakásokban gyűjtsenek.
Fidesz: megvédtük a rezsicsökkentést
A Fidesz megvédte a rezsicsökkentést, a díjak mérséklése folytatódik – így kommentálta Németh Szilárd, a kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keddi döntését. Szerinte az új döntés már egy rendelet lesz, azt nem lehet bíróságon megtámadni, vagyis a családoknak egyetlen fillért sem kell visszafizetniük a rezsicsökkentéssel megspórolt pénzből.
A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot – amelynek összege egyedi esetekben maximum egymillió forint lehet – szab ki a GDF Suezre és az Elműre, mert olyan számlákat bocsátottak ki, amelyek sem tartalmilag, sem formailag nem felelnek meg az új számlaképnek – tette hozzá. Németh emellett teljes vizsgálatra kérte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetőjét a két szolgáltató számlái miatt, kezdeményezve, hogy a hatóság monitorozza az ügyben a teljes szektort.
A tájékoztatón Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára reagált az Elmű és az Émász hétfőn közzétett osztalékadataira. Az Elmű igazgatósága részvényenként 1700 forint, az Émászé 1400 forint osztalékot javasol elfogadásra a közgyűlésnek. A javasolt osztalék mértéke mindkét társaságnál megegyezik a tavalyival. Az államtitkár értékelése szerint az adatok alapján az energiaszolgáltató ellehetetlenüléséről szóló nyilatkoztatok nem tűnnek megalapozottnak.
Fónagy János kérdésre válaszolva egyértelművé tette: a közüzemi díjak csökkentéséről a kabinet nem kíván egyeztetni, “ezt a magyar kormány saját felelősségi körében, a magyar családok és a magyar társadalom érdekében hozta és hozza meg”. Olyan tárgyalásokra ugyanakkor nyitott a kormány, hogy ha akár a magyar erőműpark, akár a nagy elosztóhálózatok jelenlegi tulajdonosai azok értékesítéséről akarnának egyeztetni – tette hozzá egy másik felvetésre az államtitkár.
Jelezte ugyanakkor, hogy meggyőződése szerint abban az esetben, ha korábban a privatizáció mindhárom szolgáltatói ágazatra – a nagykereskedelemre, a lakossági szolgáltatásra és a hálózatra egyaránt – vonatkozott, akkor az úgy létrejött vagyoncsomag további sorsa is egységes kell, hogy legyen. Szintén újságírói kérdésre szólt arról is, hogy a lakossági PB-gáz-palackok árának tízszázalékos csökkentése várhatóan már néhány héten belül megtörténik.
