A magyar kormány célja az erős állam megteremtése, amely biztosítja a közszolgáltatásokat, amelyekkel fenntartható a közrend és a közbiztonság. A kormánypolitika fontos feladata az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működtetése, az állampolgárok biztonságának megteremtéséhez szükséges erőforrások biztosítása. Ahogy azt az Alaptörvény is kimondja, az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát közérdekből korlátozható – emlékeztetett az államtitkár, ami elég talányosan hangzana, ha nem tenné hozzá, hogy bizony a közérdek körébe tartozik a meteorológiai tájékoztatás is.
A pontos, hiteles tájékoztatás elengedhetetlen. Az emberek mindennapi élete, munkája, vagyoni biztonsága, sőt akár az élete is szorosan függ az időjárástól. Az államnak kötelessége, hogy állampolgárainak élet- és vagyonbiztonsága érdekében szabályozza az ezeket veszélyeztető időjárási folyamatokkal kapcsolatos tevékenységet. „Mint az Képviselő Úr előtt is ismert, az állam feladatainak ellátását adókból tudja finanszírozni, vagyis a közös célok megvalósítása érdekében fizetendő hozzájárulásból, az Ön és valamennyi adófizető pénzéből. Amennyiben Képviselő Úr vitatja a közterhek, az adók létjogosultságát, úgy az egész állam működését kérdőjelezi meg” – írta Illés Zoltán.
Az államtitkár felidézte, hogy a kormány elkötelezett az államháztartási hiánycél GDP-hez mért 3 százalék alatti szinten tartásában és az államadósság csökkentésében. Ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtesz azzal, hogy az adórendszer vonatkozásában a stabilitást és a kiszámíthatóságot folyamatosan szem előtt tartja. A katasztrófavédelem finanszírozását a kormány nem kívánja egy, a biztosítótársaságok által fizetendő különadó bevezetésével fedezni, sőt épp ez a kormány volt az, amely 2013-tól az ilyen jellegű köztehernek megfeleltethető fizetési kötelezettség, a tűzvédelmi hozzájárulás megszüntetését kezdeményezte.
A temetkezési vállalkozók megúszták
Illés Zoltán tudatta, hogy a Molnár Csaba által felvetettekkel ellentétben a kormány nem tervezi, hogy a rendőrségi kiadásokat a polgárok által fizetendő „védelmi pénzből” fedezze, és nem ró ki különadót az anyakönyvi szolgáltatások finanszírozása érdekében az esküvői ruhakölcsönzőkre, a gyermekruha-kereskedőkre és temetkezési vállalkozókra.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője annak kapcsán kérdezte a kormányfőt, hogy a kormány honlapján február 28-án megjelent a meteorológiai törvény legújabb, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezete, amely elvonná a médiacégek reklámbevételének 0,5 százalékát az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) finanszírozására.
Az ellenzéki politikus nem értette, mi indokolja a sarc kivetését olyan médiumokra is, amelyek nem közölnek időjárás-jelentést. Ha az intézkedés minden médiumra vonatkozik, függetlenül attól, igénybe veszi-e az OMSZ szolgáltatásait vagy sem, akkor mi indokolja a tervezetnek azt a pontját, amely az OMSZ monopóliumát teremti meg, megtiltva, hogy a médiumok más forrásból származó, időjárással kapcsolatos híreket közöljenek – kérdezte Molnár Csaba, arról is faggatva a kormányfőt, ez hogyan viszonyul a vélemény-nyilvánítás szabadságának alkotmányos elvéhez.
Illés Zoltán válasza azért talányos, mert néhány napja a Fidesz kommunikációs igazgatója közölte, hogy a médiaadó tervezete munkaanyag, nem a kormány álláspontja. Kocsis Máté azt mondta, „amíg nem alakul ki konszenzus a jövőbeni kormányzati szándék és az érintettek között, addig a parlament nem fogja támogatni” az ötletet.
A politikus hangsúlyozta: a munkaanyag azért került nyilvánosságra, hogy vitákat lehessen róla folytatni. A dokumentum elérte célját, hiszen a szakmai szervezetek szerint az úgynevezett meteorológiai szolgáltatási díj bevezetése nélkülöz minden szakmai megfontolást, illetve jogi alapot, elnagyolt, ellentmondásos és teljes mértékben megalapozatlan.
Az IAB Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Reklámszövetség közösen szorgalmazták, hogy a kormányzat vizsgálja felül a díj megfizetésére vonatkozó kötelezettséget, mielőtt jogszabályba foglalná.
Mint megírtuk, a tervezet szerint az egyes televízióknak, az összes internetes sajtóterméknek és hírportálnak is kellene fizetnie meteorológiai szolgáltatási díjat, a reklámbevétele 0,5 százalékát. Akkor is, ha nem ad le időjárási híreket. A díj meglehetősen nagy érvágást jelenthet a médiacégeknek.
Az állami feladat és a hőguta
A Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított anyag szerint az OMSZ tevékenysége „stratégiai fontosságú”, ezért elengedhetetlen, hogy a szervezet működését és a szakterületet önálló törvény szabályozza. A szaktárca megszabná, milyen feltételek mellett végezhető meteorológiai tevékenység. Előrejelzést készíteni csak szakdiplomával lehet majd. Sőt, „az amatőr megfigyelők is kötelesek lesznek mérőeszközeiket hitelesíttetni”.
Ha elfogadják az előterjesztést, akkor nyártól kizárólagos állami meteorológiai tevékenység lesz a köz tájékoztatása veszélyes időjárási helyzetekben. Nemcsak az előrejelzést, hanem a tényszerű tájékoztatást is megtiltja minden médium számára a törvény. Vagyis nem lehetne nagyobb árvízről vagy szélviharról képet, videót közzétenni, ha az nem az OMSZ-től származik.
Előrejelzést elvben készíthetne nem állami, mesterdiplomás meteorológus is – de csak ha az nem tartalmaz semmilyen elemet, amely a társadalom bármely tagjára veszélyes meteorológiai helyzetet vetít előre. Nem lehet előre jelezni zivatart, jégesőt vagy viharos szelet. De ködöt sem, hiszen az a közlekedésre veszélyes. Szép napsütéses időt sem, hiszen abban napszúrást vagy hőgutát lehet kapni.
A hó sem söpörte el
Az államtitkári válasz mindenesetre arra utal, hogy a minapi hókáosz tapasztalataitól függetlenül, lényegében változatlan formában kerül a kormány és utána vélhetőleg a parlament elé a meteorológiai törvény tervezete. Amennyiben a javaslatot elfogadják, akkor a jövőben kizárólag az tehet közzé (vagyis tölthet fel például az internetre) időjárási adatokat, aki előzőleg hitelesíttette a mérőeszközeit az OMSZ-szel.
Ha a bürokratikus és pénzigényes procedúrát csak kevesen vállalják, akkor megszűnhet annak a több ezer elemből álló, százezres civil közösség által üzemeltetett, országos lefedettségű mérőhálózatnak a működése, amelyre az interneten hozzáférhető meteorológiai tartalomközlők támaszkodnak. Többek közt például az időkép.hu-nak, amelynek széltérképe alapján tájékozódtak az operatív törzs tagjai a mostani hókáosz idején.
Mint korábban megírtuk, a meteorológiai szolgálatok egy része üdvözli az államosítást, mások kifejezetten ellenzik azt. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára korábban azzal érvelt, hogy a meteorológiai szolgálat ne legyen kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak. Érvelése szerint a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amelyet az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak.
