Írásban és telefonos konzultáció keretében is tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a Belügyminisztériumot a nemzeti ünnepen várható, illetve az azt megelőző és követő napok időjárásáról – tudta meg lapunk az OMSZ egyik munkatársától.
A helyzettől függően – különösen, ha indokoltnak látják – a szervezet akár naponta többször is szolgáltat friss információkat, előrejelzéseket, figyelmeztetéseket a belügyi tárcának a várható időjárással kapcsolatban. Nem történt ez másképp március 14-én sem – mondta informátorunk, aki részletekbe nem kívánt bocsátkozni, mivel a jelentésekről szóló írásos dokumentáció jelenleg is készül, illetve sajtómegkeresésekkel kapcsolatban kizárólag az OMSZ elnöke nyilatkozhat. Dr. Dunkel Zoltán azonban kedd délelőtt nem volt elérhető, asszisztensétől azt az információt kaptuk, hogy a minisztériumba hivatalos.
Forrásunk kiemelte: a szomszédos országok időjárási helyzetét látva, illetve ismerve az OMSZ rendszeresen megküldött előrejelzéseit, nem érhette teljes meglepetésként a Belügyminisztériumot a hét végén kialakult hóvihar. Azon pedig, hogy esetleg ismét a meteorológiai szolgálatot kiáltják ki bűnbakként, már meg sem lepődik – fogalmazott.
| Napokkal előtte szóltak |
|
Az Országos Meteorológiai Szolgálat már március 12-én jelezte, hogy viharossá fog fokozódni az északnyugati szél, ami miatt hófúvások lesznek. A következő két napban pedig tovább emelték a riasztási fokozatot, majd csütörtökön kiadták a piros jelzést. Csak néhány előrejelzés a Magyar Távirati Iroda archívumából: 2013. március 12., kedd 19:31 – A hétvégén átmenetileg visszatér a tél: fagyok várhatók, ismét hó borítja majd az ország nagy részét, helyenként több mint 15 centiméter hó hullhat, a hét utolsó napján, hajnalban akár mínusz 15 fok is lehet. 2013. március 13., szerda 14:35 – Csütörtökön nyugaton havazás, hózápor, középen eső, havas eső, havazás, keleten eső várható, de csütörtök késő estére a keleti határ mentén is a havazás lesz a jellemző. Az éjszaka második felétől a Dunántúlon, napközben keleten is megerősödik, majd csütörtökön nagy területen viharossá fokozódik az északi, északkeleti szél. Csütörtökön a Dunántúlon, késő délutántól másutt is lehet hófúvás. 2013. március 13., szerda 19:30 – A csütörtökön várható jelentős mennyiségű csapadék, viharos szél, illetve hófúvás miatt az ország összes megyéjére figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. 2013. március 14., csütörtök 06:16 – A következő két napban néhol 20 centiméter hó is hullhat, a viharos szél több helyen magas hótorlaszokat emelhet. Helyenként akár óránként 120 kilométeres erősségű széllökések is lehetnek. 2013. március 14., csütörtök 15:18 – Az erős hófúvás miatt több dunántúli megyében a legmagasabb fokú, piros riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. |
A hvg.hu hétfőn este megjelent cikkében arról írt, minisztériumi körökből úgy tudják, a tárca részben a meteorológiai szolgálatot hibáztatja a csütörtök estére kicsúcsosodó közlekedési káoszért, mondván: későn kapott tőlük értesítést, ez okozta az egyik problémát a hóhelyzet megítélésével kapcsolatban. Illetve okolják a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, mert az szerintük későn rendelte el a kamionstopot.
Nem ez lenne egyébként az első eset, hogy az OMSZ – melyet egy, hamarosan a parlament elé kerülő meteorológiai törvénytervezet alapján kvázi monopolhelyzetbe kívánnak hozni – szemrehányást kap. Legutóbb idén januárban a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) „ment neki” a szolgálatnak, mondván, azért alakult ki közlekedési káosz a főváros útjain az első jelentősebb havazás után, mert a meteorológiai szolgálat folyamatosan változó előrejelzéseket küldött, és a havazás várható időpontját sem tudta megjósolni pontosan. (Később aztán finomítottak érvelésükön.)
| Állami monopóliummá válhat az időjárás-jelentés |
|
A Népszabadság értesülései szerint a hét végi hókatasztrófa tapasztalataitól függetlenül, változatlan formában kerül a kormány és utána vélhetőleg a parlament elé a meteorológiai törvény tervezete, amely szerint időjárási vészhelyzettel kapcsolatos (tehát például szél- vagy hóviharra, jégesőre vonatkozó) információt, illetve mért adatot közzétenni csak az állami meteorológia jóváhagyásával lehet. Amennyiben a javaslatot elfogadják, akkor a jövőben kizárólag az tehet közzé (vagyis tölthet fel például az internetre) időjárási adatokat, aki előzőleg hitelesíttette a mérőeszközeit az OMSZ-szel. Ha a bürokratikus és pénzigényes procedúrát csak kevesen vállalják, akkor megszűnhet annak a több ezer elemből álló, százezres civil közösség által üzemeltetett, országos lefedettségű mérőhálózatnak a működése, amelyre az interneten hozzáférhető meteorológiai tartalomközlők támaszkodnak. Többek közt például az időkép.hu-nak, amelynek széltérképe alapján tájékozódtak az operatív törzs tagjai a mostani hókáosz idején, mint az az alábbi fotón is látszik:
|
Még kivárnak
Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), hogy megkérdezzük, felelősnek érzik-e magukat a kialakult káoszért, illetve hogy szerintük is korábban kellett volna-e elrendelniük a kamionstopot, de addig nem kívántak reagálni a lapértesülésre, amíg nem ismerik a belügyi jelentést hivatalosan, teljes terjedelmében.
Pintér Sándor belügyminiszternek – Orbán Viktor miniszterelnök kérésére – hétfő estére kellett elkészítenie jelentését a hét végi hóvihar miatt megtett intézkedésekről. Az anyagot egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Pintér Sándor az Országos Katsztrófavédelmi Főigazgatóság keddi állománygyűlése után a sajtó kérdésére azt mondta, hogy határidőre elkészült a dokumentum, azt leadta kormányfőnek, és Orbán Viktor dönt arról is, hogy azt nyilvánosságra hozzák-e. Kérdésünkre a belügyminiszter az állítólagos “bűnbakokról” azt mondta, nem akar lapaértelülésekre reagálni.
Évek óta szó van a cellainfós sms-ről
Arra sincsen még válasz, hogy miként sikerült ennyire félre a vészhelyzetben lévők tájékoztatása. A kiküldött, ellentmondásos sms-sel kapcsolatban is sok a kérdés, különösen, mivel az sms-ezés katasztrófahelyzetekben történő használatáról már évek óta zajlik a szakmai diskurzus, és van is szabályozva a használata.
Először 2010-ben alakított ilyen célú munkacsoportot a Bakondi György vezette katasztrófavédelmi igazgatóság a mobilszolgáltatókkal. Az volt az apropó, hogy egy mezőhegyesi eseményen több ember és állat megsérült, emellett súlyos anyagi kár is keletkezett, mert a közelgő jégesőről nem tudták időben értesíteni a lovasnap vendégeit. Erre vetették fel megoldásként a cellainformáció alapján az érintetteknek automatikus üzenetként küldött sms-t. Akkor a szolgáltatók azt mondták: gond nélkül ki tudnak küldeni akár több százezer sms-t is vész esetén.
Erre egyébként a katasztrófavédelmi törvény és végrehajtási rendelete is kitér: szabályozza, hogy katasztrófaveszély esetén pontosan milyen tartalommal és miként lehet a szolgáltatóktól ingyenes sms-küldést kérni. Ehhez persze kiindulásként az kell, hogy hivatalosan kimondják, katasztrófaveszély van.
Mindent tudnak a celláról
Mobiltávközlési szakemberektől úgy tudjuk: a mobilcégek egészen hatékonyan tudják alkalmazni a cellainformációk szerinti szűrést – feltéve persze, hogy tökéletesen működik a cella. Sőt, még akár aszerint is tudnának – elvileg – szűrni, hogy ki nem mozdult hosszabb idő óta.
Hogy miért nem használták a hóhelyzetben ezeket a sci-fibe illő képességeiket, azt ma még nem lehet egészen pontosan tudni. Távközlési szakemberek szerint azonban ennek inkább jogi, mint műszaki okai lehettek. Azaz: ha nem „hivatalos” felkérés érkezik a kormánytól, akkor egy szolgáltató akár attól is tarthat, hogy az adatvédelem elmulasztása miatt vonják utóbb felelősségre.
És a pénz?
Persze lehet benne anyagi elem is: ha hivatalos katasztrófaveszély van, akkor térítés nélkül kötelesek a szolgáltatók az ügyfeleik tájékoztatására, de mi a helyzet akkor, ha csak egy informális felkérésről van szó? Az sms-ek önköltségét nehéz számszerűsíteni, mivel egy már létező rendszert használnak, ám ha minden költséget, ami a hálózat kiépítéséhez kell, leosztunk, akkor becslések szerint 1 forintnál is kevesebb egy üzenet tényleges önköltsége a szolgáltató számára. Igaz, erre még rájön 2 forint távközlési adó. Így végső soron többmillió forintról volt szó, s nem lehet tudni, hogy tisztázva volt-e az, hogy ezeknek a költségeknek pontosan mi is a sorsa.
A Telenor, amely a mobilszolgáltatók között egyedül nem vállalta az üzenetek továbbítását, mára ígérte a belügyi tárcának, hogy tájékoztatást ad ennek okairól.
