A miniszter válaszát azzal a pontosítással kezdte, hogy a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény „nem vezet be kötelező hit- és erkölcstanoktatást. A készülő rendelet egyértelműen előírja majd, hogy a tanügyi dokumentumokban minden esetben az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni. Így ezek a dokumentumok nemhogy a felekezetről, de még arról sem fognak információt adni, hogy az adott tanuló erkölcstant, vagy helyette választott, egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstant tanult-e. A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére tehát nem kerül sor” – írta Balog Zoltán.
Előzőleg Lendvai Ildikó azt írta, hogy a felmenő rendszerrel elinduló kötelező hit- és erkölcstan oktatását az MSZP azért sem támogatta, mert kifogásolta „a gyermekek, családok világnézeti, vallási meggyőződésének dokumentálását és a kötelező tanítási időn belül a gyermekek világnézeti szempontból történő szétválasztását”.
Az oktatási államtitkárság korábbi tájékoztatása szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátandó rendelet részletesen szabályozza, hogy az intézményvezető hogyan és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni.
A református egyház már össze is állított egy tájékoztatót a lelkipásztorok és a szülők számára, eszerint az elsősök beiratkozásának részeként a szülőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy gyermekük erkölcs-, vagy hit- és erkölcstant kíván tanulni, míg a leendő ötödikesek esetében ez a határidő május 20.
Csak feddhetetlen életmódú, erős hivatástudattal rendelkező pedagógus oktathassa az erkölcstant – ezt javasolja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerda reggel megjelent, nagy port kavart közleményében. A szervezet elnökével készített interjút itt olvashatja.
