A fideszes politikus rámutatott, hogy Székesfehérvár esetében sohasem kizárólag a város történelméről kell beszélni, hanem egy egész nemzetéről, de “legalább is annak kulcsmomentumairól”. Hozzátette: az elmúlt évtizedekben a város jóval kevesebb figyelmet fordított történelmi múltjára, mint az elvárható lett volna, ezért is próbálják csökkenteni a morális és erkölcsi adósságot a 2013-as Szent István-emlékév megrendezésével.
“Történelmünk megköveteli, hogy 2038-ra, államalapító királyunk halálának ezredik évfordulójára méltó helyet találjunk a nemzet szakrális és történelmi ereklyéinek a városban. Ezek a tárgyak jelenleg Budapesten vannak, de a főváros önszántából sohasem fog ezekről lemondani, azt nekünk kell kiharcolni. Ehhez azonban teljes egység kell a városban” – fogalmazott a polgármester.
Cser-Palkovics András augusztus 20-val kapcsolatban megjegyezte, a tűzijátékon kívül minden Székesfehérvárhoz köti a Szent István-i államalapítás ünnepét. Utalt az Árpád-házi királyok koronázása és temetkezése mellett az 1938-os székesfehérvári országgyűlésre is, amelyen törvényt alkotva, az állami ünnepek sorába emelték Szent István ünnepét. “Augusztus 20-nak Székesfehérvárról kell szólnia, ezt is igyekszünk tudatosítani a magyar emberekben” – tette hozzá.
Augusztus közepén több országos rendezvénnyel is a figyelem középpontjába kerülhet a város – mondta a polgármester, példaként említetve a Szent Jobb körmenetet vagy az Országgyűlés kihelyezett emlékülését.
Az emlékévet Szent István halálának 975. évfordulója és az 1938-as székesfehérvári országgyűlés 75. évfordulója alkalmából rendezik meg. A város közgyűlése 2010 decemberében határozott erről, majd az előkészítésre emlékbizottságot hozott létre. Az emlékév keretében számos országos és nemzetközi program színhelye lesz az egykori koronázóváros.
Székesfehérváron nyitják majd meg az Ünnepi Könyvhetet, ott lesz az országos tanévnyitó is. Helyet ad a város 2013-ban a lovagrendek találkozójának, az európai koronázóvárosok és a Kárpát-medencei Fehérvárak találkozójának, valamint az országos diákparlamentnek.
Székesfehérvár elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kővárat építettek, benne a nagyfejedelmi palotával és templommal, ahol az első királyt megkoronázták. Az 1083-ban szentté avatott I. István király Fehérváron jelölte ki királyságának székhelyét, és akarata szerint ott is helyezték örök nyugalomra.
