Akár hat évet is várniuk kell ortopédiai nagyműtétre a betegeknek, ha azt a dél-közép-magyarországi Semmelweis Egyetemen végzik. Az intézmény legutóbb tervezett időpontja 2019 júliusára szól – legalábbis ez derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új, országos várólista rendszeréből. Nem sokkal jobb a helyzet az ország más pontján sem: a legtöbb helyen másfél-két év türelmet kérnek a mintegy 172 betegtől.
Csípőprotézisre átlagosan 376 napot, térdprotézisre még ennél is többet, 536 napot kell várni országszerte. Mindkét műtétre jelenleg több mint tízezren várnak: a legrosszabbul – térdprotézis esetén – a nyugat-dunántúliak járnak (itt csaknem három év után kerül műtőbe a beteg), míg csípőprotézissel az észak-magyarországiaknak kell a legtovább bajlódniuk: két év is eltelhet, míg a műtőbe tolják őket.
A szürkehályog műtét jelenleg a leggyakoribb műtéti beavatkozás Magyarországon. Összesen 28 830-an várakoznak a beavatkozásra – átlagosan csaknem négy hónapig. A Pécsi Tudományegyetemen azonban ennél is több türelmet kérnek az orvosok: körülbelül két év alatt szabadul fel időpont, a dél-dunántúli intézmény legutóbbi tervezett időpontját 2015 augusztusára írták ki.
Hasonló várakozási idővel kell számolniuk a térség lakóinak gerincproblémák esetén is: a Pécsi Tudományegyetemen átlagosan 868 naponta végeznek gerincstabilizáló műtéteket. A Nyugat-Dunántúlon azonban két héten belül szikét ragadnak az orvosok.
Az átlagos várakozási idő egyébként a nőgyógyászati műtétek esetében a legkevesebb, mindössze 11 nap. Az egyszerűbb műtétek is megvannak pár hónapon belül: epe- vagy sérvműtétre átlagosan 50 napon belül, mandulaműtétre pedig 28 napon belül írnak ki időpontot az orvosok.
Beosztják és mérlegelnek
Az aktuális műtéti várólistákon jelenleg valamivel több mint 68 ezer beteget tartanak nyilván. Sorra kerülésüket – betegségüktől függően – a teljesítményvolumen-korlát (tvk)szabályozza. Az egészségbiztosítási pénztár a kötelezően előírt költségtakarékosság – az úgynevezett tvk – miatt ugyanis nem tudja finanszírozni valamennyi biztosított beteg kezelését közvetlenül azután, hogy orvoshoz fordulnak. Az egészségügyi intézmények havonta kénytelenek határt szabni a magas költségű, de nem sürgős beavatkozások számának. Jelenleg közel 10 ezren szorulnak olyan műtétre, amelyre a várakozási időt csak többletpénznek a rendszerbe juttatásával lehetne csökkenteni.
Sikeres számmisztika
Bár többletpénz nincs, és a kórházak adósságállománya is rekordot ért el az év elején, a várólisták hossza a tavalyihoz képest mégis jelentősen csökkent. Egy évvel ezelőtti összeállításunkban volt olyan kórház, ahol csak tíz év múlva, azaz 2022-re tudtak időpontot adni csípőprotézis-beültetésre, és volt, ahol egy egyszerű sérv- vagy epeműtétre is több évet kellett várni.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint, bár a rendelkezésre álló források köre nem bővült a tavalyihoz képest, és „a finanszírozás továbbra sem bírja el a lakossági igényeket”, téves elgondolás lenne trükközést feltételezni a javuló számok mögött.
„A tavaly elindított új országos várólistarendszer egységes szempontok alapján összesíti az adatokat, mindenképpen hiteles, szakmailag leegyeztetett és visszaellenőrizhető. A kórházak magas adósságállománya is azt mutatja, hogy az intézmények többet gyógyítanak. Többek közt ezért is lenne érdemes átgondolni annak lehetőségét, hogy egy-egy operáció fizetőssé váljon, és különböző szolgáltatók végezhessenek várólistás műtéteket, tovább csökkentve ezzel a várakozók számát – részletezte lapunk megkeresésére az elnök.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Az egészségügyért felelős államtitkárság szerint a várólistarendszer – mint azt a számok is mutatják – egyértelműen bevált. Magyarázatuk szerint a jelentős rövidülést az okozta, hogy „számos beteg élt azzal a lehetőséggel, hogy a várólisták ismeretében olyan intézményt választott a számára szükséges beavatkozás elvégzésére, ahol rövidebb volt a lista, mint ahová egyébként ment volna, vagy ahová beutalták”.
A másik komoly eredmény az országos ellenőrzés, amivel biztosítani tudják a transzprarenciát és az igazságosságot, hogy mindenki egyforma információk alapján tudja meghozni a döntéseit – tette hozzá az államtitkárság.
Mennyit ér az emberi élet?
A Rácz Jenő által említett fizetős orvoslás egyébként van, ahol már most is működik: a Semmelweis Egészségügyi Kft. szakemberei csaknem egymillió forintért ragadnak szikét, például egy csípőprotézis-műtétnél.
De akinek van elegendő pénze, az a térdprotézis-műtétet, a szívkatéterezést, esetleg szürkehályogműtétet valamelyik magánklinikán is elvégeztetheti. Szintén várakozási idő nélkül, igaz, jóval borsosabb áron.
„Tervezetten végezzük a műtéteket, így amennyiben a páciens egészségi állapota lehetővé teszi, akkor 1-2 héten belül meg tud valósulni a beavatkozás, legyen szó akár egy kisebb urológiai vagy egy bonyolultabb csipőprotézis-műtétről” – nyilatkozta az FN24-nek korábban dr. Illanitz Elemér, az első budapesti magánklinika, a Dr. Rose Magánkórház igazgatója. Hozzátette: szerinte a páciensek egyre inkább igénylik, hogy komplex orvosi ellátást és szolgáltatást vehessenek igénybe, amire az állami keretek között nem mindig van lehetőség.
„Nálunk egy szakvizsgálat 25 ezer forintba kerül. A műtéti beavatkozások árai típusonként változóak. A nőgyógyászati beavatkozások 85 ezer forinttól, a sebészeti százezer forinttól, az ortopédiai műtétek 350 ezer forinttól érhetők el. Egy csipőprotézis-műtét ára megközelítőleg 1-1,5 millió forint között van, függően a páciens egészségi állapotától, valamint a beültetendő implantátum típusától” – magyarázta dr. Illanitz Elemér.
| Külföldre menekülnek Matolcsy elől |
|
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 1200, míg tavaly 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. 2011-ben 651, tavaly 557 fiatal orvos kért hatósági bizonyítványt a diploma megszerzését követően vagy a szakorvosképzés alatt. 2007 óta a tavalyi volt az első olyan év, amikor a hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma nem emelkedett. A migrációs szándék csökkenése a fiatal, szakvizsgával még nem rendelkező orvosok körében a legjelentősebb – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményéből. A Magyar Orvosi Kamara – online felmérésükre hivatkozva – azonban arra figyelmeztet: az orvosok kényszernyugdíjazásának életbe lépése esetén tömegesen fogják elhagyni az egészségügyi szakdolgozók az országot. Az általuk megkérdezettek 86 százaléka szerint a tervezett rendelkezés mindenképpen rontja majd a gyógyítás helyzetét, és a válaszadók 47 százaléka inkább külföldön próbálna szerencsét a kormányhatározat életbe lépése esetén. |
