A volt miniszterelnök szerint a kormány csakugyan özönvízszerű változásokat zúdított a társadalomra – ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök előző nap mondta -, ezért az ország ma katasztrófa sújtotta terület. A legsúlyosabb gondokat pedig a gazdaságban és az oktatásban okozta a kabinet, így itt a legsürgetőbb a változás.
Elmondta, alapítványa ősszel hozzákezdett egy hosszú távú oktatási program kidolgozásához, amelyet várhatóan márciusra véglegesítenek. Ennek első lépéseként a Tárki Társadalomkutatási Intézettel végeztettek közvélemény-kutatást. Decemberben a magyar társadalmat reprezentáló ezer felnőtt véleményét kérdeztek meg, majd 84 iskola 550 pedagógusát is a közoktatás átalakításáról. A felmérés szerint a pedagógusok háromnegyede úgy véli, az iskolaállamosítás nem csökkenti az esélykülönbségeket, nem javítja az intézmények finanszírozását, és 90 százalékuk szerint nem emeli az oktatás színvonalát.
Bajnai Gordon az adatok közül kiemelte, hogy amíg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár megkérdőjelezte, érdemes-e első nyelvként az angolt tanítani az iskolákban, a lakosság kétharmada és a pedagógusok 72 százaléka úgy gondolja, az angoltudás nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Ezzel szemben az Európai Unióban ma is Magyarországon a legalacsonyabb az angolul tanuló diákok aránya (57 százalék), míg az átlag 90 százalék, de még Litvániában is, ahol a második legrosszabb a helyzet, meghaladja a hetven százalékot.
Bajnaiék a hallgatók röghöz kötését azonnal megszüntetnék. A tandíjat nem tartja ördögtől valónak a volt kormányfő, de szerinte az csak ösztöndíjrendszerrel együtt vezethető be. Mértéke pedig nem lehet több, mint amennyit egy egyetemista a tanulás mellett is könnyedén meg tud keresni – mondta.
