Belföld

Kálomistáék milliárdjait nem vizsgálták

A magáncégek közül a legtöbb pénzt a Kálomista házaspár érdekeltségeinek ítélte a Magyar Mozgókép Közalapítvány, őket mégsem vizsgálja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – írja az atlatszo.hu.

Amint arról novemberben írtunk, több mint hatmilliárd forint jogsértő vagy pazarló felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszüntetett Magyar Mozgókép Közalapítvány (MKKA) viselt ügyei után. Az Átlátszó birtokába került 2010-es belső vizsgálati jelentések és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2011-es jelentése korrupciógyanús ügyekről tanúskodnak, amelyeket eltitkoltak a nyilvánosság elől.

Az MMKA eladósodottságának egyik fő oka az volt, hogy a Grunwalsky Ferenc vezette közalapítvány 2002-től kezdve az éves kereteket meghaladó mértékű támogatásokat ítélt meg. Ám hiába hívta fel a figyelmet a problémára az Állami Számvevőszék már 2006-ban, a tendencia nem változott, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2011-es vizsgálata szerint az MMKA a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat 3 milliárd forinttal meghaladóan ítélt meg filmszakmai támogatásokat, és újabb 3,7 milliárd forintot használt fel a KEHI megítélése szerint nem rendeltetésszerűen – írja az atlatszo.hu.

Az MMKA rendre elengedte a filmkészítőknek kiutalt visszatérítendő támogatásokat, összeférhetetlen módon is nyújtott támogatást, és rengeteg pénzt felemésztő gazdasági társaságokba szervezte ki tevékenységeit.

2011-ben a KEHI a filmszakmai támogatásokat is ellenőrizte, és számtalan szabálytalanságot talált: 26 cég 1,1 milliárd forintnyi támogatását ellenőrizték, és ebből 21 esetben találtak szabálytalanságot. A végeredmény: az MMKA-nak szabálytalan támogatásfelhasználás miatt 1 milliárd forintot kell visszafizetnie a minisztériumnak.

Az MMKA 100 százalékos tulajdonában álló Magyar Filmunió Kft. például 191 millió forintot kapott a filmszakma egészét érintő nemzetközi kapcsolatok bonyolítására, ám az állami tulajdonú cég által benyújtott pályázati költségvetésből 145 millió forint teljes egészében a pályázó alaptevékenységének ellátásával kapcsolatos működési költségeket tartalmazta. A pályázat ezáltal a KEHI szerint nem felelt meg a pályázati felhívásban meghatározott célnak, ezért érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

Problémák voltak egy, a Sorstalanság filmváltozatával kapcsolatos pályázattal is. 2005-ban a szintén az MMKA kizárólagos tulajdonában álló Magyar Mozgókép Kft. normatív támogatást kért a közalapítványtól, amely a filmgyártónak és a rendezőnek is 100-100 millió forintot ítélt meg. Ám a KEHI szerint ez a normatív támogatás nem járt volna, mivel a társaság azt nem új filmalkotás gyártására, hanem hitel finanszírozására fordította.

A KEHI 2011-es vizsgálata nem tekinthető a politikától függetlennek, hiszen míg bizonyos produkciós cégeknél néhány millió forintra rúgó támogatást is alaposan kivizsgáltak, a több száz oldalas jelentésben egyetlen szó sem esik arról, hogy a nem állami tulajdonban lévő filmgyártó cégek közül a vizsgált időszakban a legtöbb, közel 1,6 milliárd forintnyi állami támogatást két olyan magáncégnek (Megafilm Kft. és Hungaricom Kft.) ítéltek meg, amelyek Kálomista Gábor producerhez és feleségéhez, a jelenleg az MTVA filmbeszerzési igazgatói posztját betöltő Kálomista Zsuzsannához köthetők – írja az atlatszo.hu.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

15 May 2019, South Korea, Paju: South Korean flags described with wishes hang from a barbed wire fence on the South Korean side of the "common security zone" on the border with North Korea in the Demilitarized Zone (DMZ). Photo: Peter Gercke/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.