Január 3-án a gyerekek látszólag ugyanabba az iskolába léptek be, mint amelyikből a téli szünet előtt távoztak. Történt azonban egy változás: az állam, pontosabban annak gigaintézménye, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) ugyanis január 1-jével átvette a szakmai irányítást az iskolák fölött, az intézmények mostantól a KIK egyes részegységeinek tekinthetők. A gyerekek, szülők nem vettek egyelőre észre semmit a változásból, hiszen a pedagógusok számára a diákok az elsők, most is mindent megtesznek, hogy a kaotikus körülmények ellenére próbálják tartani a színvonalat, megtartsák az osztályozó értekezleteket, rendben lezárják a félévet stb. Pedig – mint az iskolák vezetői elmondták – ez nem könnyű feladat.
„Kedves Ildi, ha egyszer tényleg lesz illetékes, aki válaszol, légyszi’ kérdezd meg!” – egy fővárosi gimnázium igazgatójának ezzel a megjegyzéssel raktak az asztalára a kollégái egy az iskola mindennapi működésével kapcsolatos és az állami átvétel után a régi rutinnal már meg nem oldható problémákat tartalmazó kérdéssort. A félig viccesnek szánt megjegyzés pontosan leírja az „új közoktatásban” uralkodó viszonyokat. Az iskolavezető az FN24 kérdésére kifejtette, ma nincs olyan, aki válaszolni tudna a nap mint nap felmerülő kérdéseikre. „Sokan kifejtik például, hogy szeretnék, ha maradhatnának a nyugdíjas korú pedagógusok, ezt mi is szeretnénk, de erre nem lehet alapozni sem az iskola, sem a kollégánk közeljövőjét, hiszen a jogszabályban az áll, hogy egyedi elbírálás után maradhatnak esetleg.”
Káosz és tanácstalanság
Mint mondja, teljes a tanácstalanság. Egy iskola mindennapos életében mindig adódik olyan váratlan elem – kifogy a kémiai szertárból valami, betörik egy ablak, vidékre utazik a kosárlabdacsapat stb. -, amire hirtelen kellene pénz, de nem tudni, honnan lesz. A legújabb hírek szerint – noha az előzetes tervekben tankerületenkénti bankszámláról volt szó – egy közös közoktatási bankszámla lesz, minden számlát a KIK-re kell íratni, és minden iskola kap ezen belül egy alszámot. Ha véletlenül elírnak, vagy félrenéznek egy ilyen számot az utalásnál, számlánál, az óriás problémákhoz vezethet. Sok forrást pályázati úton nyertek el eddig az iskolák. Ma nem tudni, hogy jutnak a közös kasszából az elnyert pénzekhez.
Bizonytalan, ki számfejti a tanári túlmunkát (ez persze csak szeptemberig probléma, mert onnantól eltörlik). Január 3-ától működnek az iskolák, de csak 7-én közölték, milyen címre lehet az utazási bérletek számláit kérni. Azok a tanárok, akik már megvették korábban a bérleteiket, úgy tűnik, bukják ezt a pénzt – sorolja azokat a bizonyos hétköznapi problémákat az iskolavezető. Ha valakiről kiderül, hogy hosszabb távon fog hiányozni, és fel kell venni egy helyettesítő tanárt, nem tudni, mi a módja ennek. Nincsenek tisztázva a feladatkörök, hatáskörök, ki, kit utasíthat. Az iskolaigazgatóknak sincs meg a munkaköri leírása, egy jegyzéket kaptak csak, milyen problémával, kihez kell fordulni. Ebben a bizonytalanságban még a legnagyobb jó szándék ellenére is sérülni fog a pedagógiai munka – foglalja össze.
| Csak illusztráció |
 A cikkben kizárólag illusztrációként jelentettünk meg egy általános iskoláról készült fotót. Úgy tudjuk, félreértésekre adott okot a kép, ezért kijelentjük, hogy semmilyen összefüggés nincs a megszólaló (egyébként, mint jelezzük is: kizárólag középiskolai) igazagtók és a képen látható iskola között, annak vezetőjével nem beszéltünk. |
Egy ember miatt nyitott ki az iskola
Egy kisvárosi gimnázium és általános iskola igazgatója szintén arról számolt be, hogy bár nagyon segítőkész az új tankerületi vezető, de szinte semmilyen felmerülő kérdésre nem tud válaszolni, mert a körülmények, elvárások, jogszabályok egyelőre nem teszik ezt lehetővé. Már január első napjain gond adódott abból, hogy az iskola működtetőjének állományába került adminisztrációt végző kollégának január 2-án munkába kellett állnia, miközben az iskola azon a héten síszünet miatt még zárva volt. „Nem tudtam mit tenni, kinyittattam és befűttettem az épületben, hogy a kolléga tudjon dolgozni” – mondta az igazgató. Az iskolák működtetésének és fenntartásának szétválasztása már önmagában számos kérdést vet fel. Nagy vonalakban megvan, mi hova tartozik, de az ördög itt is a részletekben rejlik. Például egyik pillanatban szakmai célra használják a számítógépet (mondjuk egy pályázati programmal), a másik pillanatban az ebédbefizetések nyilvántartására. Ugyanígy a fénymásoló is „gyárt”szakmai és működtetési papírokat is. Ki fizeti a festékpatront? Számos hasonló példát lehetne sorolni.
„Mi lesz, ha hirtelen kémiatanárra lesz szükségem, mert mondjuk, elmegy nyugdíjba, vagy hosszabb betegszabadságra? Ezt hogy fogjuk pótolni?” – tesz fel egy másik gyakorlati kérdést az igazgató. Állítólag „utazó” tanárokat akarnak „üzembe állítani”, akik a tankerület több iskolája között fognak ingázni. De ebben a rendszerben össze kellene hangolni az érintett iskoláknak az órabeosztását, ami szinte lehetetlen.
Szerződés sincs
Egy másik középiskola vezetője örömmel konstatálta, hogy 3-án megkapták a fizetésüket a pedagógusok, ám felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre senkinek nincs munkaszerződése, átsorolása. A tanárok új munkáltatója januártól a KIK, de annak a vezetője által aláírt dokumentumokat máig nem kapták meg. „Ha minden szerződést Marekné Pintér Arankának kell aláírnia három példányban, akkor az 120 ezer pedagógussal számolva 360 ezer aláírást jelent” – számolt hangosan az igazgató, aki úgy véli a február havi fizetések kifizetéséért már aggódik. Eddig ugyanis helyben bérszámfejtettek, innentől ez is a KIK dolga, noha számos tankerületben még irodája, eszköze, és elegendő munkatársa sincs. „Elég csak ránézni a központ honlapjára, már abból látszik, mennyire előkészítetlen ez az egész változás!” – fakad ki.
Az iskolavezetők szerint valószínűleg valós segítséget nyújtott az „államosítás” a vidéki kistelepüléseken, de a városokban és a fővárosi kerületekben a legjobb szándék és akarat mellett is hamar csökkenni fog az oktatás színvonala ilyen bizonytalan körülmények között.
Hoffmann: sikertörténet az iskolák állami átvétele
Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor az iskolák állami fenntartásba kerülése menetrendszerűen, pontosan, zökkenőmentesen zajlott le. Január 1-jén formailag és jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az állam erre kijelölt szervezete, átvette az iskolák többségének fenntartását, ez gond nélkül megtörtént. Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek – tette hozzá.
Marekné Pintér Aranka, a KIK elnöke azt mondta: az átadás-átvételi folyamat során 1297 székhelyintézményt működtető önkormányzattal kötöttek megállapodást. Az önkormányzati szakmai apparátus, illetve a 120 ezer pedagógus átvétele megtörtént, átsorolásuk folyamatban van. Közlése szerint a vagyon használatáról, kezeléséről január 15-ig részletes megállapodást köt az intézményfenntartó központ az önkormányzatokkal, a tankerületi igazgatók vezetésével.
A szakmai, iskolaszervezési, személyügyi kérdésekben az iskoláknak a jövőben a tankerületi igazgatókhoz kell fordulniuk, ahol pedig az önkormányzat működteti az iskolát, ott továbbra is az önkormányzattal tárgyalnak majd a működtetésről. A központ vezetője kérdésre kitért arra: a nyugdíjas pedagógusoknak kérniük kell, ha továbbra is dolgozni szeretnének, a kormányzat pedig dönthet úgy, hogy továbbra is alkalmazza őket. Beszélt arról is, hogy felmérésük január végére készül el arról, hány nyugdíjas tanár dolgozik az országban.
