A magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzete, kockázatfelfogó képessége az áldozatvállalás ellenére stabil és el tudja látni feladatát – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.
A növekedés lassulásával azonban a közvetítőrendszer üzleti aktivitása is csökkent. A pénzintézetek könyveiben még mindig jelentős kockázatok vannak, a központi kérdés ezeknek a minősítése, értékvesztéssel való fedezettsége. A felügyelet arra törekszik, hogy a könyvek megfelelően tükrözzék az intézmények valós kockázatait – fűzte hozzá.
Az elnök kifejtette: a pénzügyi közvetítőrendszer két részre szakadt, vannak olyan intézmények, amelyek veszteségesen működnek, aktivitásuk visszafogott, míg másoknál már mutatkoznak a növekedés jelei, s jövedelmezően gazdálkodnak. Ahol repedések mutatkoztak, jelentős tőkejuttatást adtak a külföldi tulajdonosok. Csak az elmúlt másfél évben több mint 450 milliárd forintnyi tőke érkezett a rendszerbe, e nélkül problémák lettek volna – mondta.
Annak, hogy a pénzintézetek jövedelemtermelő képessége alacsony, az a veszélye, hogy ezen az ágon lassan vagy egyáltalán nem képződik meg az a tőkenövekmény, amely a rendszer működőképességének és kockázatvállaló képességének fenntartása érdekében szükséges. A külföldi tulajdonosok azonban Szász Károly szerint minden számukra negatív jelenség ellenére elkötelezettek abban, hogy fenntartják és működtetik magyarországi intézményeiket.
Arra a kérdésre, nem érzi-e a bizalom hiányának, hogy a kormány létrehozott egy pénzügyi ombudsmani posztot, azt válaszolta: váratlanul érte, és – bár ezt nem az ő tiszte megítélni – úgy látja, hogy a felügyelet alapvetően jól végzi pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósági munkáját. “Elfogadom azonban, ha az állam különösen fontosnak érzi a pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokat, s egy ombudsmani intézmény felállításában látja ennek erősítését. Minden támogatást megadunk, hogy a pénzügyi ombudsman jól lássa el feladatait” – mondta.
A PSZÁF elnöke emlékeztetett: az európai fogyasztóvédelem hatékonyabbá tétele érdekében – a számos országban működő pénzügyi ombudsman mintájára – októberben azt javasolta, hogy uniós szinten is hozzanak létre egy ilyen intézményt.
A kormány joga és szándéka, hogy erősítse az állami szerepvállalást a pénzügyi közvetítőrendszerben, “én ezt maximálisan tiszteletben tartom és üdvözlöm” – reagált arra, hogy a kabinet a közelmúltban pénzügyi kormánybiztost nevezett ki a hazai és a szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kormányzati tevékenységek ellátására, a kormányzati stratégia kialakítására.
A felügyeletnek ez nem feladata – mondta Szász Károly -, ennek ellenére több olyan stratégiai koncepcionális anyagot készít saját munkájából adódóan – például a szövetkezeti hitelintézeti struktúra fejlesztéséről, a követeléskezelők vagy a pénzügyi közvetítők egységes szabályozásáról -, amit átad a kormány illetékeseinek. Ezeknek számos eleme megvalósult már, vagy e felé halad – tette hozzá.
A PSZÁF elnöke beszélt arról is, hogy szakmai szinten folyamatos az együttműködésük a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), s a felügyelet is tárgya a IV-es cikkely szerinti felülvizsgálati folyamatnak, amire 2013 januárjában kerül sor. Hangsúlyozta: jelentős szakmai segítséget kap a felügyelet a valutaalaptól nemzetközi szabályozási kérdésekben.
