Belföld

Bayer Feketét védi, Alföldit dicséri, a diákokat fenyegeti

A Magyar Hírlap publicistája szerint a lényeg a kultúrharcban rejtőzik.

Bayer Zsolt szerint a kultúrkampf lényege, hogy “csak és kizárólag ők, a baloldal és a liberálisok felkentjei határozhatják meg az értékeket a kultúra világában, és aki ebbe nem fér bele, azt bármilyen módon és bármilyen eszközzel eltakarítják az útból. Miközben ezt teszik, folyamatosan ordítanak, hogy őket nagyon bántják, kirekesztik, meghurcolják – és különben is, antiszemitizmus…”.

„A nagy baloldali kultúrkampf része az is, ami a Nemzeti Színház körül zajlik”. Bayer elismeri, Alföldi Róbert nagyon tehetséges ember. Az általa rendezett Ember tragédiája minden idők egyik legjobb színpadi adaptációja. Alföldi nélkül nincs magyar színházi kultúra. De most lejárt a mandátuma, és a kormány (a rusnya „hatalom”, az „embertelen diktatúra” és a többi) kiírta a pályázatot, amelyen Vidnyánszky Attila nyert”.

Bayer szerint „a kultúrkampf része mindaz, ami a felsőoktatás körül folyik”. A publicista úgy látja: a „diákforradalom” nem az oktatásról szól, a diákság nem akar tárgyalni, „helyette ülősztrájkol, vonul, tüntet, balhézik, és egyre több, egyre nagyobb hülyeségeket beszél. A diákság nem akar semmit, csak balhét”, mert olyan, mint a ’68-as párizsi diáklázadások diáksága.

Bayer szerint akkor „De Gaulle bőrére ment a játék. És az általa képviselt rendet akarták felszámolni. De Gaulle-t pedig egy sokszázezres polgári tüntetés mentette meg. Annak láttán Vörös Daniék is eltakarodtak végre az utcákról és a barikádokról”. A Békemenetet is szervező egykori Fidesz-alapító ezért már most szól előre: ha ezen fog múlni, akkor ők is megcsinálják, ismét. „Ne gondoljátok, hogy annyira egyszerű dolgotok lesz, mint a taxisblokád idején!” – zárja tegeződve írását Bayer, aki néhány napja még arra figyelmeztette a kormányt, hogy aki próbálja bagatellizálni a mai diákok tiltakozását, akár meg is bukhat. Szerinte nem vitatható, hogy a magyar felsőoktatás ezer sebből vérzik, „számolatlanul ontja magából a rosszul vagy éppen sehogy sem képzett „diplomásokat”, akik aztán rettenetesen ostoba arccal álldogálnak a munkaerőpiac ütött-kopott bejáratánál, és nem kellenek a kutyának sem”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik