„Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással.” Ez volt az a mondat, amit a volt külügyminiszter, jelenleg norvégiai és izlandi nagykövet angol nyelvű, egyetemi óráihoz használt jegyzetében szerepel. Hivatkozás és forrásmegjelölés nélkül.
És ez volt az a mondat, amiért az ELTE egyik nagy előadótermében, népes közönség előtt ismételten bocsánatot kért. Igaz rögtön hozzátette, hogy soha nem tekintette magát a romaügy szakértőjének, mások publikációira támaszkodott. És azt is hozzátette, hogy biztosan emlékszik, ezt a mondatot pont a wikipédiáról nyúlta. Ennek ellenére „minden mondatáért vállalom a felelősséget – mondta a korábban már washingtoni nagykövetként is botrányt okozó egykori MDF-es politikus.
A tudomány
Az ezek szerint a wikiről ollózott mondatok nyilvánosságra kerülése után tiltakozó és támogató nyilatkozatok is jelentek meg a sajtóban. Az ellenzéki pártok lemondásra szólították fel a volt külügyminisztert. Persze, hogy ez most egy nettó rasszista mondat, vagy van tudományos alapja azt sehol sem tárgyalták. Most azonban tudósokkal ültették egy asztalhoz Jeszenszkyt, aki egy tíz perces bevezetőben próbálta magyarázni, miért kellett ebből a jegyzetből vizsgáznia a diákjainak a Corvinuson.
Az orvos
Jeszenszky után a további négy meghívott társadalomtudós reagálhatott öt-öt percben az elhangzottakra. Czeizel Endre genetikus, egy a nyolcvanas években végzett kutatásra hivatkozva állította, hogy a romák között tizenhatszor gyakoribbak a rokonházasságok. Igaz, tette hozzá, ezek főleg az unokatestvérek között köttetnek, a genetika pedig ezeket már nem tartja veszélyesnek. Persze szerinte ettől még tény, hogy a romák között magasabb a rendellenességek száma. Czeizel szerint azonban ennek más magyarázata van. „Hadd bántsam most önöket” – mondta a genetikus a teremben lévő romáknak, „egészségtelenül élnek, a terhesség alatt isznak és dohányoznak” és nem várnak eleget két gyerek megszülése között sem, magyarázta. „Nem szítani kell a feszültségeket, hanem csillapítani”– hangsúlyozta Czeizel Endre, bár az nem derült ki, hogy az ivás és a dohányzás a terhesség alatt miért csak a romákra jellemző, ha egyáltalán.
A feljelentő
Karsai László történész volt, aki a mondatok nyilvánosságra kerülése után elérte, hogy vonják vissza Jeszenszky meghívását egy oslói Wallenberg-konferenciára. A történész elmesélte, hogyan írt levelet Jeszenszkynek, arra kérve, vonja vissza a vitatott mondatokat. Az egész egy „felületes, összecsapott munka”, amely súlyos tárgyi tévedéseket is tartalmaz, mondta a történész az egyetemi jegyzetről, majd Simonyi András, volt washingtoni nagykövet engedélyével idézett annak egyik magánleveléből. Ebben a Colbert show sztárja simán hülyeségnek minősítette a furcsa mondatokat.
A piréz
Sík Endre szociológus szerint a legnagyobb veszélyt a mondat hatása hordozza. Teljesen mindegy, milyen szándékból született az a bizonyos mondat, hatásában mindenképpen rasszista és tudománytalan – fogalmazott a „pirézek atyja”. Majd egy követhetetlen számolással bebizonyította, hogy Czeizel Endre téved, amikor arról beszél, hogy a romák között tizenhatszor gyakoribbak a rokonházasságok. Szerinte ugyan is pont az ellenkezőjét is ki lehet mutatni a számokból.
A kispaládi kutató
Kóczé Angéla szociológus szerint részleges jelenségekből nem lehet általánosítani a roma kultúra egészére. Az viszont nagyon fontos, tette hozzá az ország egyik legkeletibb pontjáról származó kutató, hogy most a romák kezdtek el kritizálni. Ez pedig alkalmas lehet arra, hogy kiderüljön, hogyan lesz része a rasszizmus a tudománynak.
A moszkvai diák
Vajda Zsuzsanna pszichológus szerint a gettósodó körülmények között élő romáknál több lehet a rokonházasság, és könnyebben is adják fel az erkölcsi normákat, ám ennek szerinte gazdasági okait kéne keresni. Amikor később arra kérték az „Emberismeret pedagógusoknak” című könyv szerzőjét, hogy esetleg árulja el, milyen kutatásra alapozza a kijelentését, a moszkvai egyetemen is végzett pszichológus nem válaszolt. Ellenben vehemensen védte a norvégiai és izlandi nagykövetet.
A nép
A tudósok után a jelenlévők következtek, de az idő rövidsége miatt csak kevesen kaptak szót. Volt, aki szerint legnagyobb baj az, hogy tudományos köntösbe bújtatott politikai vitáról van szó, és volt, aki arról biztosította Jeszenszkyt, hogy tudja nem rasszista. Igaz, azt is hozzátette, hogy a leírt mondat mindenféle szempontból vállalhatatlan. Az igazán meglepő azonban egy Macedón férfi megszólalása volt. A fiatalember elmondta, hogy 12 000 eurót fizetett annak idején azért, hogy a Corvinuson tanulhasson. Amikor azonban 10 euróért megvette Jeszenszky Géza jegyzetét, és elolvasta, hetekig gondolkozott azon, hogy elmenjen-e vizsgázni. Szerinte mérhetetlen károsodás éri a cigányságot az ilyen mondatok miatt. És mivel ezeket a mondatokat pont külföldi diákoknak kellene megtanulniuk, ezért Magyarországot is.
