Tényleg úgy tetszik, mindössze két politikust találni a parlamentben, akinek egyrészt lövése van a magyar oktatási rendszerről, másrészt vélhetően felelősséget is érez a tanügyért: a fideszes Pokorni Zoltánt és a szocialista Hiller Istvánt (az LMP-s Osztolykán melegít). Nem lehet nem észrevenni, ahogy „összebeszél” ez a két férfi – ma éppen az Országgyűlés oktatási bizottságában, Matolcsy György vendégszereplésén rögzítettük e tényt.
„Tisztelt miniszter úr, én a magyar oktatásügy elsőszámú emberét látom önben. Úgy gondolom, hogy ön vezeti ténylegesen a magyar oktatásügyet” – így köszöntötte Hiller Matolcsyt. Míg Matolcsy a szavakat kereste, Pokorni bizottsági elnök közbeszólt: „Ennek nem kell örülni feltétlenül!” Mi mást válaszolhatott erre M. Gy., mint: „Ha öröm látszott rajtam, az tévedés.”
Hiller pedig ekképpen folytatta: „Nem egyszerűen olyan minisztert látok önben, mint aki a költségvetésért felelős, hanem aki ténylegesen az irányvonalakat meghúzza. Az oktatási államtitkárság munkájáról itt most fölösleges szót ejteni, ehhez képest az ő munkájukat iparos munkának látom.”
Pokorni Zoltán Fotó: MTI / Kovács Tamás
Pokorni aprókat bólintott.
És ezzel el is mondtuk a lényeget, persze néhány oldalvágásról és poénról azért még beszámolunk.
Az ülés témája a hazai szakképzés állapota, különös tekintettel arra, hogy Orbán Viktor ugye megnevezte a Közös Társadalmi Célt: építsünk munkaalapú társadalmat, dolgozzék ötmillió magyar, de ne bankárságra sóvárogjon egy se, ne a szolgáltató szektorra fókuszáljon, hanem, angolszász mintára, iparos légyen belőle. Ami a belőlünk áradó irónia ellenére is valószínűleg helyes idea – már ha lepattintgatjuk róla az idegesítő ideológiai mázat.
A munkaalapú társadalom cölöpje nyilván nem lehet más, mint a jól képzett munkaerő, amihez nívós oktatás szükségeltetik. Csakhogy ez a fontosság nem mutatkozik a politikában: ahogy Pokorni elnök is jelezte az ülésen, az oktatásügy a rendszerváltás óta (meg előtte sem) volt oly alacsony szinten képviselve, mint éppen most. Értsd: rendre minisztériumot vagy félminisztériumot kapott a pedagógia, most pedig kénytelen megelégedni egy a kisebbik koalíciós alá tartozó államtitkársággal. Ráadásul olyannal, melynek vezetője, saját bevallása szerint, netet olvasva kapta a hírt, hogy programjának fő elemét, a pedagógus életpályamodellt az utolsó pillanatban kipöckölték a 2013-as költségvetésből.
Negyven, harminckilenc…
Minderre tekintettel Pokorni most azt kérte Matolcsytól, hogy legalább a szakképzés kapjon egy önálló államtitkárságot. Nem, nem az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó oktatási államtitkárságon, hanem a gazdasági tárcánál. Amire Matolcsy kapásból ígért is egy államtitkárt, de csupán helyettest.
Itt meg kell álljunk egy pillanatra. Hogy a túróba’ van az, hogy a kormány legfontosabb minisztere és Pokorni párttárs egy parlamenti bizottsági ülésen beszél meg polhálószoba ügyeket? Orbán nem veszi fel Pokorni telefonját? Matolcsy sem? Vagy Pokorni nem hívja őket? Netán kell a bizottság nyújtotta szerény nyilvánosság ahhoz, hogy egyáltalán túljusson Matolcsy hallójáratán Pokorni kérése? Érti ezt valaki?
Matolcsy György: Sok-sok ciklusig maradok
De vissza Pokornihoz. Aki tett egyéb észrevételt is. Például azt, hogy január másodikán elvileg csatasorba áll a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, de egyelőre nyomát sem látni készülődésnek. Az elnök javasolja, legalább annyit tegyen a minisztérium, hogy mentesíti a KIK-es vásárlásokat a közbeszerzés alól, így nyerve kevéske időt. (Ha valaki nem tudná: jövőre az óvodák kivételével a településektől az állam nevű kisgömböchöz kerülnek az oktatási intézmények. A cél ezzel az, hogy „a kormány felszámolja azokat a különbségeket, amelyek a szocialista-liberális kormányzás alatt egyre inkább magukra hagyott önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségeiből adódtak”.)
Pokorni nem érti, s meg is kérdezte Matolcsytól, hogy lesz itt alig negyven munkanap múlva működő hivatal.
Félláb
És arról is érdeklődött, mi van a kormányzat által a duma szintjén stratégiai fontosságúnak minősített Híd programmal. (Ismét felzárkóztatjuk olvasóinkat, de nyugi, mi is a netről kopizzuk: a Híd a nyolc általánossal sem rendelkező, vagyis amúgy tök esélytelen fiataloknak dob szalmaszálat azzal, hogy szakképző iskolába segíti őket.)
„Szeptemberben működnie kéne” – mondta Matolcsy a Hídra, Pokorni viszont láthatóan ebben a mesében sem hisz.
A bizottsági elnök szót ejtett még a duális szakoktatási formáról. (Újfent korrepetálunk. Kormányunk beleszeretett ebbe a németeknél honos rendszerbe, ami attól duális, hogy két lábon áll: pénzeli az állam, és támogatja az ipar. Ami az utóbbinak is jó, hiszen így a szakmunkásképzőktől nem ifjú Mekk mestereket kap, akik kilós kalapáccsal kezelik a precíziós esztergát, hanem értő fiatalokat. Magyarországon a modell féllábú verziója honos: az állam fizet, a gyárak pedig várják a profi szakikat. Tegyük hozzá, a Lajtán túl ismeretlen fogalom a nálunk működő vállalkozásokat sarcoló szakképzési hozzájárulás.)
Pokorni közölte Matolcsyval, hogy fincsi ugyan a német példa, csakhogy nálunk nem csupán a finanszírozás más, mint a Ruhr-vidéken. Egyebek mellett abban is alul maradunk, hogy közismereti tudást a germán tanonc fejébe évi nyolcszázhúsz-nyolcszázharminc órában tölt der Lehrer, a magyar diák faragására viszont csupán hatszázötven-hatszáznyolcvan órát kap Margó néni.
„Megfontolandó – így Pokorni -, hogy nyissuk meg újra a négyéves szakképzés lehetőségét.” Amit ugye Orbán szanált nem is olyan régen.
Hát csoda, hogy nem ez a kekec alak az oktatási min államtitkár?
Anonim asszony
Hoffmann asszony kapcsán (csak leírjuk a nevét, ha mindenki anonim emlegette is őt) föntebb karcoltuk a pedagógus életpályamodellt. Természetesen a bizottságban is előkerült a téma, méghozzá úgy, hogy a fideszes Révész Máriusz (eredetileg tanár, Kőbányáról, mat-fizes, ha jól emlékszünk) „nagyon határozottan leszögezte”: számos képviselőtársával egyetemben ellenzi, hogy azt a béremelés nélkül vezesse be a kormány.
Révész Máriusz Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Amire Matolcsy a szokásos optimizmusával azt felelte, „legkésőbb a jövő év közepére kiderül”, hogy 2013-ban tartjuk-e az unió által megkövetelt három százalékos hiányt (ebben „szinte biztos” a miniszter); s ha próbálkozásunkat siker koronázza, akkor megszabadulunk a túlzott deficit eljárástól, s lehetőség nyílik a béremelésre.
Mi nem vennénk mérget a korrekcióra, az viszont jó hír, hogy állítólag eldőlt, az első OKJ-s képzés minden magyar számára ingyenessé válik.
Humorbonbonok
Direkt nem magyarázzuk el, mi az az OKJ-s képzés, inkább beváltjuk ígéretünket, és zárásként felidézünk két, mosolyt kiváltó intermezzót.
Révész Máriusz fájlalta a szakoktató kurzusok terén uralkodó kaoszt, konkrétan azt, hogy „együtt képzik a sakkoktatót a bokszoktatóval… igaz, mindkettő megmozgatja az agyat”.
Kacajt váltott ki az is, amikor Pokorni az ülés kezdetén kérdezte Matolcsyt, meddig ér rá, mire a következő választ kapta: „Sok-sok ciklusig maradok.”
Nagy a baj.
