A Jobbik még májusban kezdeményezte a “Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító” országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását, ezt a többi ellenzéki párt képviselője is támogatta aláírásával.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége – az MSZP-s képviselők által kezdeményezett, földpályázatokat vizsgáló bizottság elutasításához hasonlóan – az országgyűlési törvény által támasztott feltétekre hivatkozva nem szavazta meg az “oligarcha-vizsgálóbizottságról” szóló előterjesztés tárgysorozatba vételét.
A testület elutasította az állami földpályázatok kapcsán kialakult “erősen vitatható döntéseket” vizsgáló testület felállítását is. Azt Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Gőgös Zoltán szocialista képviselő kezdeményezte. A bizottság 2010-től vette volna górcső alá a földbérleti pályázatokat.
Az előterjesztéshez csatolták a szükséges aláírásokat. A korábbi szabályozás szerint ez elég is lett volna a testület létrehozásához. Az új országgyűlési törvény azonban már szigorúbb. Kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre.
Nem állhat fel vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, és olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége hosszas vita után erre a szabályozásra hivatkozva nem vette tárgysorozatba a vizsgálóbizottságról szóló kezdeményezést.
VM: sikertörténet az állami földek haszonbérletbe adása
Eddig 18 400 hektár föld talált gazdára haszonbérleti pályázat keretében, ami mintegy 1000 haszonbérleti szerződés megkötését jelenti az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) részéről – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ebből 425 családi gazdaság és 233 őstermelő jutott földhöz.
Az 1200 hektáros birtokmaximumot – melyhez hozzá számítják a nyertes pályázó jogszabályban meghatározott családi és üzleti kapcsolatait is – nem lépte át egyik győztes sem – állítja a szaktárca. A NFA összesen 3510 pályázatot értékelt. Az állami kassza pedig jelentősebb bevételre tesz szert, mert minden bérlőnek aranykoronánként 1250 forint bérleti díjat kell fizetnie. A haszonbérleti szerződés a területek megszerzését állattartáshoz köti. Ennek köszönhetően kimagaslóan nőtt a szarvasmarha-állatállomány száma tavalyhoz képest.
A minisztérium külön kiemeli, hogy a pályázati rendszer úgy van felépítve, hogy abban nincs lehetőség spekulációra. A pályázatokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig szakmai szabályok szerint történik.
