Belföld

Csókakő újratöltve: ki futott lukra?

Nagy Zoltán
Nagy Zoltán

2012. 09. 04. 16:00

Megtartották a várbeli napokat, viszont a falu vegzálása továbbra folyt. Ugyanakkor a rendőrségi megszállással kapcsolatos kérdésünkre megkaptuk a választ a Belügyminisztériumtól.

Augusztus 25-én a rendőrség megszállta Csókakőt. Erről részletesen beszámoltunk azon a napon, de a valódi indokokról nem kaptunk hiteles választ. Azon a napon a belügyminiszterhez intéztem egy levelet, hogy autentikus választ kapjunk az intézkedésre. Erre a levélre most kaptuk meg a választ. A tájékoztatáskérő és a válaszlevelet teljes terjedelmében közöljük a mostani írás végén.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hétvégén megtartották a Csókakői Várnapok rendezvényt, de ez sem ment simán. Ezúttal a katasztrófavédelem megyei szervezete tett ki magáért. Mindazt, amit az elmúlt tizenhárom esztendőben elnézett, azt ezen a hétvégén keményen megtorolta, illetve folyamatosan a rendezvények leállítását kérte a szervezőktől. Mint azt a helyiek elmondták, a várnapokra kivonuló rendőrség magas szinten látta el a feladatát, ráadásul udvariasan, inkább a háttérben meghúzódva. Jelenlétük korrekt és megnyugtató volt. A katasztrófavédelem viszont a csókakőiek elmondása alapján mindent elkövetett, hogy megakadályozza a várnapok rendezvény lebonyolítását. Már az első napon nem akarták engedélyezni a Republic koncertet, mert a szél miatt bizonytalannak érezték a színpadot, illetve annak biztonságát. Tudni kell, hogy egy épített színpadról van szó és nem valamilyen ideiglenes színpadról.

A katasztrófavédelem problémásnak ítélte meg a szombati rendezvényeket is, amit egy alkalommal vizsgálódás címén egy órára fel is függesztettek. A 14. éve megrendezett várnapokon soha nem látott biztonsági ellenőrzéseket kapott Csókakő. Többen emlegetik a faluban, hogy a kormányzó szobra csak bajt hoz a csókakőieknek. Horthy Miklós személye pedig mégsem olyan problémás, mint mondjuk Kun Béláé vagy a többszörös gyilkos Szamueli Tiboré, hogy Leninről már ne is beszéljünk, ám ezeknek az embereknek az egykori szobrai – volt belőlük jó pár – mégsem okoztak ennyi gondot.

Visszatérve az augusztus 25-i rendőrségi megszállásra, a Fehérvár24 megtudta, hogy a rendőrségnek arra a napra információja volt arról, hogy Csókakőre mennek az Új Magyar Gárda tagjai, hogy esküt tegyenek a Horthy-szobor előtt. Ám oda nem jutott egy gárdatag sem, mert belső információink szerint a rendőrség lenyomozta, hogy az első gyülekező Székesfehérváron lett volna a 62-es és az M7-es utak találkozásánál, de ezen a találkahelyen a rendőrség is megjelent, és a gyülekező csoportokat tájékoztatták, hogy Csókakőn nem lesz avatás. Ezután dönthettek úgy, hogy Dunaföldvárra mennek az egyik gárdista saját tulajdonú területére. Minderről viszont mélyen hallgattak a gárda tagjai. Lehet, hogy azért, mert nem jelentették be Csókakő polgármesterének a területfoglalást, és ezzel valóban társadalom elleni bűncselekményt valósítottak volna meg?

Ezek ismeretében íme a tájékoztatás kérése a belügyminisztertől és az arra adott válasz teljes terjedelme.

 

Pintér Sándor belügyminiszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Nagy Zoltán Péter vagyok, a Fehérvár24 hírportál szerkesztője. Csókakő községben Simon László Fejér megyei rendőr-főkapitány utasítására a mai napon (augusztus 25.) 0:00 órakor lezártak minden bejövő utat, ösvényt, csapást. Tette ezt a rendőrség nagyon nagy erőkkel, miközben nem kaptunk választ, hogy ennek a túlfokozott készültségnek mi volt az oka. A rendőrség emberei elmondták, hogy nem áll módjukban tájékoztatni senkit, csak annyit mondhatnak, hogy Csókakő műveleti körzet lett.

Ennek hatására rokonokat, turistákat fordítottak vissza, szállítottak le a buszokról ha nem volt csókakői lakcímkártyájuk. Olyan személyek is voltak, akik a faluban laktak, de nem vittek magukkal lakcímkártyát, így nem juthattak haza. Igaz, azokat az embereket, akik gyógyszert vittek hozzátartozójuknak, vagy élelmiszer szállítmányt hoztak, azokat beengedték.

Vitathatatlan, hogy a rendőrök udvariasan és türelmesen kezelték az emberek értetlenségét, de a 15 óra 30 perces blokádnyitás után sem kapott senki tájékoztatást arról, hogy miért kellett egy falut rettegésben tartani hatszáz rendőrrel. Ebben a faluban egy évvel ezelőtt szörnyű gyilkosság történt, akkor hat rendőr vonult ki, hogy a bujdosó tettest kézre kerítse. Sajnos ez nem nekik, hanem a helyi polgárőröknek sikerült. Most pedig az éjszaka leple alatt több száz rendőr megszállja a falut. Idős emberek elmondása szerint utoljára a II. Világháborúban láttak ennyi fegyverest.

Tisztelt Miniszter Úr!

Nyilván oka volt a nagyszabású akciónak, de kérem, tájékoztassa a közvéleményt, hogy mi okozott ekkora mozgósítást! Azért kérem a tájékoztatást, hogy hiteles forrásból tudhassák meg az érintettek az okokat, és ne az interneten csapongó alaptalan hozzászólásokból.

Segítő megértését köszönöm!

Üdvözlettel!

Nagy Zoltán Péter

 

 

Tisztelt Nagy Zoltán Péter!

A Belügyminisztérium Ügyfélszolgálatának augusztus 25-én 17.19-kor küldött levelére az alábbiakat válaszoljuk:

A Csókakőn végrehajtott bűnmegelőzési akciót a rendőrség sikeresnek ítéli, mivel bűncselekmény az akció időtartama alatt nem történt a településen.

A szélsőségekkel kapcsolatban a belügyminiszter a Heti Válasz c. hetilap ezen a héten megjelent lapszámában kifejtette álláspontját. A szélsőségeseket sikerül egyre inkább visszaszorítani, mind jogilag, mind rendőrszakmailag kezelni a kérdést, így egyre kevesebben tartoznak a soraik közé. A „gárdisták” megnyilatkozásai sosem szólnak a tőlük elpártolókról. A többfajta gárdaszervezet nem azt bizonyítja, hogy a tagok száma bővül, hanem a köztük meglévő folyamatos széthúzást.

Az Új Magyar Gárda a rendezvényét Dunaföldváron, magánterületen rendezte meg. A helyszín kiválasztása egyértelműen utal arra, hogy a mozgalom olyan helyen kívánt rendezvényt tartani, ami nem minősül a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényben (a továbbiakban: Gytv.) meghatározott közterületnek, így a rendezvény nem tartozik a Gytv. hatálya alá, bejelentési kötelezettség nem terheli a szervezőt. Magánterületen tartott rendezvény esetében továbbá nem valósít meg jogsértést a bíróság által betiltott egyenruha viselése, illetve az alakzatban történő mozgás sem.

2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla az 5.Pf.20.738/2009/7. számú jogerős ítéletében helyben hagyta a Fővárosi Bíróság Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáról hozott ítéletét.

A Fővárosi Ítélőtábla Magyar Gárdát jogerősen feloszlató ítélete mindenekelőtt a Magyar Gárdára jellemző félelemkeltő erődemonstrációkat, a közvélemény által vonulásként, illetve masírozásként azonosított fellépéseket, a gárdaavatásnak nevezett rendezvényeket tilalmazza. Az ítélet a Magyar Gárdára jellemző öt külsőséget azonosít. Ezek:

1) egyenruházat – fekete sapka, fekete mellény, fehér felső (ing), fekete nadrág, fekete bakancs és árpádsávos nyakravaló(sál) –,
2) a katonai jellegű alakzat,
3) a vezényszavak,
4) a speciális köszöntés,
5) a rendezvényeken elhangzó szónoklatok.

Ez az 5 tényező alkalmas arra, hogy félelmet keltsen a társadalom egy részében. Azt is kiemeli az ítélet, hogy az 5 feltételnek kumulatíve kell bekövetkezni, vagyis önmagában bármelyik feltétel nem elég a tényállás megvalósulásához, együttes meglétük szükséges.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 174. §-ában rendelkezik a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvételről, mely szerint: „Aki a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz, nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, szabálysértést követ el.”

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 212/A. §-ában az egyesülési joggal visszaélésről rendelkezik, mely szerint:

„(1) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetéséhez vagy működéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A legfontosabb tisztázandó kérdés az, hogy meddig tekinthető a jelenlegi mozgalom azonosnak a korábban feloszlatott egyesülettel és mozgalommal. Amennyiben nem azonos, abban az esetben nincs a Rendőrségnek jogalapja intézkedés foganatosítására a fent említett bűncselekményi vagy szabálysértési tényállások alapján, hiszen azok ebben az esetben nem valósulnak meg.

Amennyiben megállapítható az azonosság, abban az esetben a Btk. 212/A. §-ának megalapozott gyanúja fennállhat a tényleges, gyakorlati vezető vonatkozásában. Az Sztv. 174. §-a pedig csak a már tárgyalt 5 feltétel együttes megvalósulása esetén látszik bizonyítottnak.

Üdvözlettel:

Mester Dávid
sajtófőnök-helyettes

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.