A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken. Az indoklás szerint a konszolidációnál többször azért nem alkalmazták a szokványos eszközöket, mert a fennálló strukturális problémákat a szuverén adósságválság Magyarországra átgyűrűző hatásait csak így tudta kezelni.
A szaktárca szerint ezek az intézkedések a gazdaság és társadalom átfogó megújításához, versenyképessége fokozásához kellettek. Matolcsy György minisztériuma úgy számol, hogy az EU/IMF-megállapodás realizálódásával a kamatkiadások és az államadósság alakulása kedvezőbb lehet a konvergenciaprogramban prognosztizáltnál. Ugyanakkor megismétlik, a jövőbeli megállapodást elővigyázatossági hitelkeretnek tekintik: az ország jelenleg is finanszírozható a piacról.
A kincstári számok
A GDP tavaly – a tervezett 1,5 százalékos bővülés helyett – 1,7 százalékkal növekedett. A gazdasági teljesítmény tovább javult 2010 után 2011 első negyedévében, majd csaknem 1,5 százalékos bővülést mutatott fel az év többi negyedévében. Az államháztartás uniós módszertan szerinti 2011. évi többlete előzetes adatok alapján – a nem tervezett egyszeri tételeket is figyelembe véve – a GDP 4,3 százaléka volt. Hangsúlyozzák, hogy a szufficit mellett a “normál” költségvetési folyamatokat a kormány – az előzetesen számított 3 százalékos gazdasági növekedés helyett 2 százaléknál kisebb növekedés mellett is – kézben tartotta.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya – egyszeri tételek nélkül – az eredeti 687,4 milliárd forinttal szemben 627,3 milliárd forint lett, a GDP 2,2 százaléka. A magyar költségvetési törvény szerinti hiánycél – az egyszeri tételek nélkül – ezáltal jóval az elvárt mérték alatt teljesült. A nem tervezett egyszeri tételek nélküli uniós módszertan szerinti hiány – a kormány által kitűzött 2,94 százalékos GDP-arányos mérték alatt, a GDP 2,43 százaléka lett.
A családok számai
A 2011. január 1-jével bevezetett új családi adóalap-kedvezmény már az egygyerekes családok jövedelmi helyzetét is jelentősen javította, nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkeresetek 9,9 százalékkal emelkedtek, a keresetek vásárlóértéke pedig 5,8 százalékkal nőtt egy év alatt.
Turbulenciák és nyugdíjvagyon
2011-ben tovább javult Magyarország külső egyensúlya. Míg 2010-ben a reálgazdasági aktívum a GDP 6,3 százalékát érte el, 2011-ben a többlet 7,2 százalék volt. 2011-ben az államadósság rátája 80,8 százalékra mérséklődött, amely magasabb a vártnál, oka elsősorban az átmeneti árfolyamgyengülés volt. Kisebb piaci turbulenciákon kívül az állampapírpiac stabilan működött az év során. Az ország 2011 decemberében visszafizette az Európai Bizottságtól felvett hitel első részletét (2 milliárd euró értékben), majd 2012 februárjában a Nemzetközi Valutaalap hitelét kezdte el szerződés szerint törleszteni (527 millió SDR). A nyugdíjpénztári vagyon átvétele is jelentős hatással volt az államadósság alakulására.
Drága volt a harc szervezett bűnözés ellen
Az állami feladatellátáson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 19,1 százalékot tett ki. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások az előző évi szintet meghaladva 13,9 százalékban teljesültek. A rendvédelem és közbiztonság javítása, a szervezett bűnözés megfékezése a 2011. évi államháztartási kiadások 3,7 százalékát tette ki. Ezen belül a rend- és közbiztonsági feladatok ellátására a kiadások 2,1 százalékát fordította a költségvetés. Jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás) 2011-ben az államháztartás kiadásainak 57,6 százalékát fordították, oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra 10,8 százalékát.
A nyugellátások mértéke csökkent
Az egészségügyben az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére a kiadások 8,8 százalékát fordították. E funkciócsoporton belül a legnagyobb részarányt a kórházi tevékenységek és szolgáltatások jelentették, a kiadások 3,5 százalékát. A nyugellátások mértéke csökkent az előző évihez képest, a kiadások 19,5 százalékára. Arányát tekintve kevesebbet fordított a költségvetés többek között a munkanélküliek ellátására, valamint egyes szociális támogatásokra is.
A gazdáknak főleg EU-pénz jutott
A lakástámogatásokra, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra kifizetett összegek aránya az előző évihez képest csökkent, az összkiadások 2,9 százalékát jelentette. A szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek funkcionális kiadásai az összkiadásokon belül 2,8 százalékot képviseltek. A gazdasági funkciók összességében 13,1 százalékot tettek ki. Ezen belül a közlekedési és távközlési tevékenységek, szolgáltatásokra kiemelkedő, 5,9 százalék jutott. A mezőgazdaságra fordított kiadások az összes kiadás 1,5 százalékát tették ki, tekintve, hogy az agrártámogatások jelentős részét közvetlenül az EU-tól kapták a termelők. A környezetvédelemre az összkiadások 1,6 százalékát fordította az állam, ez kismértékben meghaladja az egy évvel korábbi mértéket.
Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások a tárgyévben 7,7 százalékát tették ki az összesnek, jelentősen csökkent a 2010. évi 8,5 százalékhoz képest.
Az Állami Számvevőszék pénteken ismertetett jelentése szerint javult a tavalyi költségvetés végrehajtásának hatékonysága. A szervezet ugyanakkor gondnak nevezte, hogy már évek óta az a gyakorlat, hogy a költségvetésben kiosztott pénzt a kormány egyszer csak zárolja, és visszaveszi az intézményektől. Lehet, hogy ezzel meg lehet fogni a kiadásokat, ám hosszabb távon mégsem járunk jól azzal, hogy az elromlott vagy elkopott eszközök emiatt nem pótlódnak.
