A becslések szerint évente több mint 100 csecsemőt ölnek meg Magyarországon, közvetlenül a világrajövetelük után. Ám ennek jó, ha az ötöde derül ki. A szakemberek szerint az anyák hirtelen felindulásból cselekszenek, amikor megölik a csecsemőjüket, de akadnak olyanok is, akik jó előre kitervelik a gyilkosságot. Pedig van más megoldás is arra, ha valaki nem akarja megtartani gyermekét. Konténerek, elhagyatott, romos épületek és udvari WC-k helyett a kórházaknál, valamint a klinikáknál működő újszülött inkubátorokban is elhelyezhetnék kisbabáikat az anyák, vagy beköltözhetnének – akár már a várandósság alatt – úgynevezett anyaotthonokba. Elméletileg. Merthogy a gyakorlatban szinte valamennyi átmeneti otthon túlzsúfolt, a bejutásra várni kell, gyakran heteket vagy hónapokat.
Inkubátorbabák
Bár minden megyében legalább egy helyen rendelkezésére áll a krízisterhes anyák számára babamentő inkubátor, kevesen választják ezt a lehetőséget. A Madarász utcai kórház inkubátorában a három-négy év alatt összesen négy gyermeket találtak az intézet munkatársai – de még így is a legtöbbet az országban. (A címlistát itt találja!)
Inkubátor a SOTE-n – Fotó: Kummer János
Pedig az inkubátorokba a gyermeküket nem vállaló szülők anonim módon és – a jelenlegi jogszabályok szerint – büntetlenül helyezhetik el újszülött gyermeküket. A babamentő inkubátorok éjjel-nappal igénybe vehetők, fűtött környezetet biztosítanak az elhelyezett gyermeknek. A riasztó megszólalása után az ápolók legalább 5 percet várnak, szigorúan csak az elhelyező távozása után léphetnek be a babamentő inkubátor helyiségébe, így biztosítva a szabad távozást a gyermeket otthagyó részére. Az újszülötteket rögtön az intenzív osztályra viszik megfigyelésre, majd a gyermekosztályon helyezik el őket, később pedig örökbefogadó szülőket keresnek számukra. A legfontosabb tehát, hogy azok a babák is esélyt kapnak az életre, akiket a szülei nem terveztek.
Az esetek többségében olyan – zömében budapesti – nők mondtak le a gyermekükről, akik az anyagi biztonságukat látták veszélyeztetve, párkapcsolatuk hiányos vagy megromlott, ezért nem vállalták a gyermek felnevelését. A döntésük okai között azonban hasonló súllyal szerepelnek olyan szociális tényezők is, mint a hajléktalanság, a munkanélküliség. Évente átlagosan 3-8 inkubátorbabát találnak országszerte.
Segítség, átmenetileg
Olyan válsághelyzetbe került anya számára is létezik megoldás, aki, bár bajban van, maga szeretné felnevelni gyermekét. Az ország szinte valamennyi részén működnek úgynevezett anyaotthonok, ahova akár várandós kismamák is beköltözhetnek, és krízishelyzet esetén bármikor be lehet menni. Éjjel-nappali ügyelet van.
Az édesanyák önként kérhetik felvételüket az adott intézmény vezetőjénél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi probléma (megélhetési nehézségek, rossz lakáskörülmények, albérlet felmondása), konfliktus, családon belüli erőszak, bántalmazás, esetleg titkolt terhesség.
| Havonta meghal egy gyerek |
| Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, de szabályozás hiányában a hatóságok sokszor csak akkor lépnek fel, „ha már vér folyik”. A témában készült legutóbbi hazai kutatás szerint hetente legalább egy nő, havonta egy gyermek hal meg családon belüli erőszak következtében. |
Az átmeneti szálláson az egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak, illetve – amennyiben az élethelyzetük indokolja – a maximális idő letelte után még fél évet hosszabbíthatnak. A szolgáltatás nem ingyenes: általában az édesanyák jövedelmének 25 százalékát kérik el az otthonok. Ezért háromszori, gyermekek esetében ötszöri étkeztetés jár, illetve teljes körű ellátás: iskoláztatás, ruházat és szabadidős tevékenység. A felnőtteknek pedig szakemberek segítenek abban, hogy minél előbb megkezdhessék intézményen kívüli életüket.
Szükség is van a gyors visszailleszkedésre és a felszabaduló helyekre, az otthonok többsége ugyanis maximális kihasználtsággal működik. (A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok listáját itt megtekintheti.)
Teltház és várólista
Somogyiné Horváth Erika, a Vadvirág Családok Átmeneti Otthona ideiglenes szakmai vezetője a Pecsma.hu-nak elmondta, intézményükben jelenleg telt ház van, egyszerre 12 főt tudnak ellátni, de ennél jóval többre lenne igény. Pedig a városban nem ők az egyedüliek, rajtuk kívül két másik helyen is befogadnak krízishelyzetben lévő édesanyákat és gyermekeket.
Somogyiné tapasztalata szerint általában megromlott párkapcsolatban lévő, albérletet fizetni képtelen, váratlanul munkanélkülivé vált vagy rosszabb esetben otthonról menekülő édesanyák fordulnak hozzájuk segítségért – és egyre többen. Az esetek többségében hosszabb időt, hónapokat töltenek el a szálláson, ráadásul az utóbbi két évben megfigyelhető, hogy már jól szituált, korábban lakással és fizetéssel rendelkező anyák is kopogtatnak az ajtókon.
Fotó: MTI / Nándorfi Máté
„Sajnos olyan eset is előfordul, hogy valakit el kell utasítanunk, mert már nem tudunk több embert befogadni. Ilyenkor várólistát készítünk, illetve megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot a többi otthonnal, akár vidéki intézményekkel is” – tette hozzá a szakmai vezető.
Szakosodott menedék
A kaposvári Borostyánvirág Anyaotthonban elsősorban a családon belüli erőszak áldozatává vált egyedülálló nők, valamint gyermekes anyák keresnek menedéket. 2005-től az intézmény egy modellkísérletben vesz részt: az úgynevezett „krízisellátásban” ugyanis más segítő munkát alkalmaznak, mint az átmeneti otthonba került családoknál.
Az akut bántalmazás miatt bekerülő nők és gyermekek (a lakók 70 százaléka) néhány hétig (4-8 hét) maradhatnak, és többségük – egyéni elbírálás alapján – teljes körű, ingyenes ellátásban részesül. A krízisellátás célja, hogy az akut krízist feldolgozhassák a bántalmazottak, illetve a megfelelő pszichés, mentális, jogi, anyagi és személyi segítséggel tartós, biztonságos lakhatáshoz jussanak. A bántalmazottak így a profi szakemberek támogatásán kívül az átmeneti otthonban élők segítségét is élvezhetik.
A 34 férőhelyes intézményben – hasonlóan a pécsi otthonhoz – szinte folyamatosan telt ház van. A várólista egyre hosszabb, naponta legalább 1-2 akut krízishelyzetben lévő nő kér segítséget – mesélte lapunknak Mózes Ernőné intézményvezető.
A lakóknak külön személyiségfejlesztő tréninget, illetve alapfokú minimális számítógépes ismereteket oktató tanfolyamot is tartanak. Mózes Ernőné szerint az anyaotthon egy védelem, ugyanakkor egy kimeneteli lehetőség is, az úgynevezett szabad életbe való beilleszkedéshez, amelyhez nagyon sok támaszt adnak az intézmény dolgozói. Ennek ellenére a statisztika szerint a bent lévők csupán 20 százaléka tudja később, az intézményből kikerülve fenntartani magát és gyermekét.
| 95 milliós szépülés |
| 2010-ben 80 millió forintos uniós támogatással, valamint az otthont működtető alapítvány 7 millió forintos önerejével összesen 95 millió forintból újult meg a Borostyánvirág. Modernizálták a ház teljes energetikai rendszerét, akadálymentesítették, s bár a férőhelyek számát nem növelhették a pályázati kiírás szerint, csaknem száz négyzetméterrel bővült az alapterület. Az állami normatíva és a térítési díj éves szinten összesen 21-22 millió forint, ám ebből a pénzből az intézményvezetés szerint képtelenség megoldani a működést. A pályázati támogatással együtt olyan 26-28 milliós az otthon éves költségvetése. |
Kevés a sikerélmény
Az Anyaoltalmazó Alapítvány fennállása óta több mint 1700 anyának és 3300 gyermeknek biztosított átmeneti lakhatást, ami évente körülbelül 75–80 családot jelent. A 20 év alatt számtalan esettel találkoztak, de az otthonban élő anyák többségéről általánosságban elmondható, hogy többnyire aluliskolázottak, a létminimum alatt élnek, jövőképük pedig szinte egyáltalán nincs. Gyermekeik halmozottan hátrányos helyzetűek, és kortársaikhoz képest szocializáltságuk igen alacsony – mesélte az FN24-nek Ádám Ágnes intézményvezető.
A XX. kerületi, két otthonnal is rendelkező alapítvány – talán már nem meglepő módon – teljes kihasználtsággal üzemel: a kétszer negyven férőhely betelt, várólista természetesen itt is van. Az intézményvezető szerint az utóbbi 1-2 évben megszaporodott a kilakoltatás miatt utcára kerülő édesanyák száma, illetve azoké, akik egyik napról a másikra elvesztették a munkahelyüket. Sokuk életvezetési problémákkal küzd: nem tudják beosztani a pénzt, és a párkapcsolatról alkotott felfogásuk jelentős átalakításra szorul.
Fotó: MTI / Mészáros János
„Van, aki 4-5, de olyan is akad, aki 8 gyermekével érkezik hozzánk, és kéri a segítségünket. Ez sajnos egy ördögi kör, mert nyilván 4 gyerekkel nem fog tudni elmenni dolgozni, így viszont albérletre sem telik majd neki. A helyzetet még nehezítheti adott esetben egy gyermekelhelyezési per is, ami akár évekig is elhúzódhat, így nehéz sikerélményekről beszámolni” – magyarázza Ádám Ágnes.
Az intézetben kiemelt szerepet biztosítanak a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységnek, illetve a prevenciós programoknak. Pszichológiai segítséget nyújtanak a magatartási zavarokkal küzdő – agresszív, szorongó – gyerekeknek, főzőtanfolyamot, beszélgető kört, közös tornát, illetve családi napokat szerveznek.
„Elsősorban olyan lehetőséget szeretnénk kínálni, ami a szórakoztatás mellett a család és a közösség számára építő jellegű, az ismereteket bővíti és a hiányzó készségeket fejleszti. Arra számítunk, hogy ezekkel a programokkal olyan egységes normarendszert közvetíthetünk, amely segíti a társadalomba való beilleszkedésüket, az egészséges életmód és életvitel elsajátítását, valamint a közösségi élet szabályainak megismerését és elfogadását. Ennek ellenére sajnos sokszor halljuk, hogy szívesen visszatérnének hozzánk, de erre egyelőre nincs lehetőség” – tette hozzá az intézmény vezetője.
