Augusztus huszadikával lezárult a Nemzeti Konzultáció új etapja, a gazdasági konzultáció – azon polgártársunk, aki tegnapig nem adta postára a kérdőívet, már ne is tegye.
Nézzük, hogy volt.
Tavasz végén 976 millió forintot csoportosított át a kabinet a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból a gazdasági konzultációra. Ez az összeg bő százmillióval több, mint az egy évvel korábban a szociális konzultációra költött 867,9 millió, de még így is „csupán” egyhatoda egy népszavazás költségének: a levél legyártása, borítékolása, kézbesítése és a válaszok feldolgozása személyenként százöt forintot kóstál.
A terveknek megfelelően összesen 8,2 millió ember kapta meg a tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó pakkot. Az első százezer borítékot május huszonkilencedikén küldték ki, elsősorban budapestieknek, az utolsókat négy héttel később.
Alibi?
Az MSZP már június hetedikén azt javasolta, hogy az „alibikonzultáció” költségeit inkább munkahelyteremtésre fordítsa a kormány. Török Zsolt szóvivő állította, hogy a pénz egy része Fidesz-közeli cégeknél, például a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nél landol. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke erre így felelt: „A konzultáció lényege az állampolgári részvétel… A nemzeti ügyek kormánya szakított azzal a gyakorlattal, hogy négyévente egyszer elmennek az emberek választani, és utána négy évig a politikai vezetők feléjük se néznek. A kormányfő szerint Európában most kulcskérdés, hogy a választott vezetők és az emberek között fennmaradjon a stabil, kiszámítható kormányzáshoz szükséges együttműködés.”
Július huszadikán arról adott hírt Havasi Bertalan, hogy „átlépte a hatszázezret” a visszaküldött kérdőívek száma, vagyis „remekül halad” a konzultáció. A kormányszóvivő szerint „most kicsit hosszabb a kérdőív, és talán több időt, beszélgetést, gondolkodást igényel a benne foglalt fontos kérdések eldöntése”, ennek ellenére „időarányosan többen válaszoltak, mint az eddigi konzultációkon”.
Fotó: MTI / Beliczay László
A hajrában sem vett exponenciális kanyart a görbe: az augusztus tizenharmadikai hírek szerint alulról nyaldosta a hétszázezret a statisztika. Ez a megkérdezettek mindössze nyolc százaléka. „Sikernek tekintjük, hogy a miniszterelnök felkérésére már eddig is ilyen sokan kifejtették véleményüket – mondta a Blikknek a töretlenül optimista Havasi Bertalan. – Az előzetes eredményekből az látható, hogy az embereket leginkább a munkahelyek megvédésének, az új állások létrehozásának kérdése foglalkoztatja.”
Másnap, augusztus tizennegyedikén a szocialista Török Zsolt teljes kudarcnak minősítette a konzultációt, plusz „értelmetlennek és populista lépésnek” nevezte, hogy a miniszterelnök – a Magyar Közlönyben megjelentek szerint – nemsokára újabb levelet küld az állampolgároknak, „most éppen a munkahelyvédelmi akciótervnek nevezett kormányzati lózungról”. Török ismét felvetette, hogy a forrásokat inkább munkahelyteremtésre kellene fordítani.
Folyamatban
Egy érdekképviselet is beszállt a kommunikációs küzdelembe. Augusztus tizenötödikén a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) közleményben szólította fel a miniszterelnököt, hogy ne küldesse szét a munkahelyvédelmi akciótervét népszerűsítő leveleket, konzultációra használja inkább „a közmédiát, az önkormányzati újságokat és médiafelületeket”, s mindezt állami cégek hirdetési büdzséjéből finanszírozza. Ha pedig „valódi párbeszédet szeretne a munkahelyek megvédéséről” Orbán Viktor, akkor „keresse fel a szakszervezeteket, amelyek szakmai választ tudnak adni erre a problémára”.
A szervezet vezetője, Székely Tamás „határozottan kudarcnak tartja, hogy új munkahelyek teremtése helyett a meglévők megvédésére is külön akciótervet kell a kormánynak kidolgoznia”. Székely emlékeztetett rá, hogy a Fidesz tagjai ellenzékben még személyesen járták az országot.
Júliusban azt prognosztizálta Havasi Bertalan, hogy „a konzultáció első adatai augusztus végére várhatók”, ugyanis „szeptembertől már azon kell dolgoznia a kormánynak és az Országgyűlésnek, hogy a konzultáció során megfogalmazott népakaratnak megfelelő döntéseket készítsenek elő, illetve hozzanak meg”.
A mai napon elküldött kérdéseinkre a következőképpen reagált a miniszterelnöki szóvivő: „A mai adatok alapján az Új Nemzeti Konzultáció keretében kiküldött levelekre 690 327 válaszküldemény érkezett be, ezen felül sok van még jelenleg is a postán. A válaszküldemények feldolgozása folyamatban van, és várhatóan szeptember közepére lezárul. A borítékok bontása gépesített, a kérdőíveket beszkennelik, és a válaszok feldolgozása zárt informatikai rendszerben folytatódik. A feldolgozás a KEK KH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) telephelyén történik, szigorú biztonsági intézkedések között. A feladatokat a KEK KH munkatársai látják el.”
