Május végén megszereztük, s lapunkban közöltük annak a kutatásnak az „eredményeit” (és egyben rávilágítottunk módszertani dilettantizmusára), amelynek alapján Hoffmann Rózsa bizonyítottnak vélte a Nemzeti alaptanterv (NAT) elsöprő társadalmi támogatottságát. Egy Edelényben tartott tavaszi fórumon például így fogalmazott: „A Nemzeti alaptantervet nagy konszenzus övezi, egy ezerfős mintán alapuló közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka igennel felelt az azzal kapcsolatos kérdésekre.” A kutatási anyagot azóta sem hozták nyilvánosságra.
Mint írtuk, a kutatás tényleg azt akarja sugallni, hogy szinte mindenki támogatja a NAT-ot. Ám ha elolvassuk a feltett kérdéseket, és az abból levont következtetéseket, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatást végző – egyébként a dokumentumban (beszédesen!) magát nem is nevesítő – cég a közvélemény-kutatás módszertanával, a kérdőívek összeállításának alapjaival nem sokat bajlódott. Az eredmények így sem azt nem mutatják, hogy a közvélemény támogatja a Nemzeti alaptantervet, sem azt, hogy ellenzi. Egy ilyen kutatást bármely szociológia módszertani kurzuson elégtelennek minősítenének, hiszen nem derül ki belőle semmi.
Az atlatszó.hu közérdekű adatok igénylésére létrehozott közösségi felületén, a KiMitTud-on olvasható levelezésből az derül ki, hogy egy oktatáskutató-közgazdász cikkünk nyomán hivatalosan kikérte az oktatási államtitkárságtól a dokumentumot. Horn Dániel azért szerette volna megismerni a vizsgálat részletes anyagát, hogy megtudja, tényleg szakmaiatlan-e a kutatás, és hogy melyik cég készítette azt. Az oktatási államtitkárság azonban tudatta vele, hogy nem adhatják ki, mert azt 10 évre titkosították.
Az indoklás szerint a közvélemény-kutatást végző cég neve és elérhetősége az államtitkárság döntés-előkészítő adatának minősül. Ezek pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. Az atlatszo.hu jogi álláspontja szerint viszont az a tény, hogy ki végezte el a közvélemény-kutatást, nem minősülhet döntés-előkészítéssel összefüggő adatnak, így azt nyilvánosságra kellene hozni. Horn Dániel erre vonatkozó válaszlevelére egyelőre nem érkezett reagálás az EMMI-ből. Egy, a Kölökneten megjelent interjúban azt mondta, hogy „ha nem válaszolnak, akkor talán a következő lépés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság”.
Ugyanitt Horn megpróbálta értelmezni, hogy vajon miért hivatkozik Hoffmann Rózsa egy tíz évre titkosított kutatásra. Mint mondta, két szcenárió van. Az egyik, hogy nem is akartak jó felmérést, és akkor „sima” korrupcióról van szó. Vagy tényleg meg akartak tudni valamit arról, hogyan vélekednek az emberek a NAT-ról, és örültek az eredménynek, mert szakmailag nem értenek hozzá.
„A szakma viszont felhördült. Azóta nem is nyilatkozott erről a kutatásról Hoffmann Rózsa. A transzparencia hiánya ebben az esetben azért is rendkívül veszélyes, mert az egész közvélemény-kutatási szakmát hitelteleníti” – tette hozzá az oktatáskutató.
