Július elsejével több változás is életbe lépett a magyar egészségügyben: a többi közt elindult az új ellátási rend, intézményesítették munkajogi szempontból a hálapénzt, valamint hatályba lépett az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről szóló jogszabály is.
A Munka törvénykönyvének (Mt.) múlt hét vasárnaptól hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, azaz a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el. Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke nemrég elsőként adott utasítást, hogy a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. „A mostani humánerőforrás-krízis kellős közepén az intézményvezetők nincsenek olyan helyzetben, hogy megtiltsák a hálapénz átvételét. Ha pedig a jogalkotó tiltja meg, akkor adjon pénzt az egészségügyi dolgozók bérrendezésére” – magyarázta.
Több igazgató ugyanakkor nehezményezi, hogy erről nekik kell dönteniük, és továbbra is az egészségügyi államtitkárság, illetve az állami kórházak új fenntartója, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) állásfoglalására várnak.
A kórházvezetők döntésétől függetlenül viszont az egészségügyi államtitkárság ösztöndíjprogramjában részt vevő 600 szakorvosjelölt és 16 kórházi szakgyógyszerész átmenetileg sem fogadhatja el a hálapénzt. Képzésük során a nettó havi 100 ezer forintos támogatásért ugyanis vállalniuk kellett, hogy tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak, továbbá nem fogadnak el hálapénzt.
Elő a borítékokkal!
A fővárosi Uzsoki kórház főigazgatója, Golub Iván már kiadta a hálapénz utólagos elfogadását engedélyező utasítását, csakúgy, mint a váci kórház vezetője, Molnár Csaba, valamint a nagyatádi kórház igazgatója, Váczity József is. Utóbbi kiemelte: ha tudomására jut, hogy valaki előre fogad el anyagi juttatást, azt az etikai bizottság elé állítja.
A kaposvári kórház vezetői – igaz bizonyos feltételekkel, de – szintén hozzájárultak a hálapénz elfogadásához. Kivétel például a térítésköteles ellátás, amelynek esetében utólagosan sem fogadható el semmilyen, az intézményi térítési szabályzatban meghatározott díjazáson felüli juttatás.
A kecskeméti kórház főigazgatója, Svébis Mihály, a békéscsabai Réthy Pál Kórház főigazgatója, Becsei László, valamint a gyulai Pándy Kálmán Kórház vezetője, Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke is engedélyezte a hálapénz utólagos elfogadását. A nyíregyházi Egészségügyi Holding Zrt. tagkórházaiban pedig a paraszolvencia utólagos elfogadására egységes alkalmazást fogadtak el.
Kallai Árpád, a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház főigazgatója is kiadta az engedélyt, és a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban is hozzájárultak a hálapénz utólagos elfogadásához. Azt a tatabányai Szent Borbála Kórház vezetése is engedélyezte.
A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató-főorvosa, Tamás László János szintén nem lát kivetnivalót az “etikus keretek között” adott hálapénzben, ezért aláírta az elfogadását deklaráló utasítást. Kikötés egyebek mellett, hogy nem lehet szabott ár, az orvos nem teheti a hálapénzt kötelezővé, és nem kérheti előre.
A hálapénzt utólag a jövőben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) klinikáinak orvosai, egészségügyi dolgozói is elfogadhatják – olvasható Paragh György centrumelnök július 1-jétől hatályos utasításában. Mint fogalmaz: “a törvényszöveg felhatalmazásának megfelelve, ám a hálaszolgáltatás intézményét nem támogatva a centrum dolgozóit mentesítem a vonatkozó törvényi tilalom alól, és megállapítom, hogy megfelelő feltételekkel a hálaszolgáltatást elfogadhatják”.
“Hálaszolgáltatásként kizárólag az etikai előírások maradéktalan betartása mellett, utólagosan, önként, befolyástól mentesen felajánlott, a beteg vagy hozzátartozó szabad elhatározásán alapuló, a hála kifejezésére irányuló pénzösszeg vagy vagyoni értékű szolgáltatás fogadható el, annak szem előtt tartásával, hogy a beteg jogainak gyakorlása nem függhet a hálaszolgáltatás nyújtásától” – tartalmazza a centrumelnöki utasítás.
Van, ahol tervezik
Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója utasítást egyelőre nem adott ki, de azt tervezi, hogy engedélyezni fogja a hálapénz utólagos elfogadását. Tóth László, a miskolci egyetemi kórház igazgatója azt mondta: a megfelelő etikai szabályok mellett ők is hasonló lépésre készülnek.
A budapesti Szent János Kórház főigazgatója, Pintérné Gönczi Ágnes és Vadász Mária, a kalocsai Szent Kereszt Kórház vezetője is tervezi, hogy felmentést ad a hálapénz elfogadásának tilalma alól, és hamarosan Szegeden, az egyetem klinikáin, valamint Makón is megszülethet az írásos engedély.
Az egri Markhot Ferenc Kórház vezetője, Fűtő László is azt közölte: várhatóan engedélyezi majd az utólagos hálapénzt, az engedély végső formáját hamarosan kidolgozzák.
És van, ahol kivárnak
A Vas Megyei Markusovszky Kórház központi állásfoglalásra vár, és annak megismeréséig nem tervezik a veszprémihez hasonló utasítás kiadását. Nagy Lajos, a kórház vezérigazgató főorvosa szerint ugyanis nem lenne szerencsés, ha az állami kézben lévő kórházakban eltérő módon kezelnék ezt a meglehetősen összetett kérdést.
Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség alelnöke szerint szintén nem elfogadható, hogy a kórházigazgatók és kórházi vezetők “nyakába varrják” a döntést. „Feloldhatatlan ellentétnek tartom, hogy miközben a hálapénz ellen küzdünk, a törvény lehetőséget biztosít, sőt felhatalmazást ad a vezetőknek annak elfogadására. Ez egyrészt nem törvényes kifizetési módja a teljesítménynek, a szolgáltatásnak, másrészt megalázó mind a beteg, mind az orvos számára” – mondta az FN24-nek a főigazgató. Hozzátette: ettől függetlenül – mivel más lehetősége nemigen van – ő sem fogja tiltani a „borítékos juttatást” az általa vezetett intézményben.
Ugyanakkor úgy véli, állami állásfoglalásra volna szükség az ügyben. Ezért fordult a kórházszövetség a GYEMSZI-hez, amely erre a hétre ígért tájékoztatást.
| Kiirthatatlan a hálapénz |
|
A Szinapszis Kft. 541 orvos részvételével elkészített, 2010-es felmérése szerint az orvostársadalom közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk pedig úgy véli, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Egy másik kutatásból az is kiderült: minden negyedik felnőtt magyar szokott hálapénzt adni háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak a lakosság szerint tízből nyolcan-kilencen. A háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb (illetve egészségtudatos) társadalmi csoportok adnak az átlagosnál (24 százalék) nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek (33 százalék), az egyetemi végzettségűek (33 százalék), a vállalkozók (34 százalék), és az idősebbek (a 61 év felettiek 31 százaléka). A gazdaságilag aktív hazai lakosság 2009-ben fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki, ami azt jelenti, hogy összességében 32 milliárd forintnyi láthatatlan forrással járult hozzá az egészségügyi rendszer működéséhez. A lakosság tapasztalata szerint a legtöbbször és a legnagyobb értékben a szülészeti és sebészeti beavatkozások során cserél gazdát hálapénz. Jelentős számú boríték mozog még az urológián, a kardiológián és a belgyógyászaton. |
Hálapénz=méreg?
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke üdvözli, hogy a július elsejével hatályba lépő új munka törvénykönyve foglalkozik a hálapénz problémájával, és azzal is egyetért, hogy a paraszolvencia elfogadását büntessék, de csak akkor, ha az egészségügyben a bérszínvonal arányos lesz az elvégzett munka értékével. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a hálapénzek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka kapja, emiatt – mint lapunk megkeresésére elmondta – teljesen igazságtalan a rendszer. A betegek szempontjából is visszás, hiszen „a társadalombiztosításon felül plusz költséggel járhat a számukra ugyanaz a szolgáltatás”.
A rezidensszövetség elnöke szerint szükség lenne egy központi irányelvre, amelyben meghatározzák azt a fizetési szintet, amely felett nem elfogadható a hálapénz. Hozzátette: ahol a munkáltató nem tudja megadni ezeket az összegeket, átmenetileg lehetővé tehetik a paraszolvencia elfogadását.
Papp Magor jó iránynak nevezte, hogy arról beszélnek: a hálapénz nem fér össze a köznormával. Reméli – mondta -, hogy csak átmeneti lesz az a megoldás, mely szerint az intézményvezetők engedélyezhetik a hálapénz utólagos elfogadását, és az egészségügyi dolgozók további bérrendezésével hamarosan véglegesen rendezik a problémát. Akkor ugyanis, ha ez marad a végleges szabályozás, ugyanolyan komolytalanná válik, mint a korábbi kezdeményezések – tette hozzá.
Papp Magor meggyőződése, hogy ki kell vezetni a hálapénzt, mert csak így lehet jó egészségügy Magyarországon. A paraszolvencia ugyanis “alapjaiban megmérgezi az orvosok és a betegek viszonyát és belső torzulásokat okoz”.
