Nemcsak a háziorvosok és a betegek, hanem az országgyűlési szakpolitikusok között is teljes a tanácstalanság a július elsejével debütáló új magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. Mint arról korábban beszámoltunk, a lapunknak nyilatkozó háziorvos szerint könnyen előfordulhat, hogy információhiány miatt hétfőtől nem fogják tudni, hova, melyik intézménybe kell küldeniük a pácienseiket. Dr. Komáromi Zoltán szerint a strukturális átalakítás egyik legnagyobb hibája, hogy kidolgozásakor nem a betegek, illetve az őket ellátó háziorvosok szempontját vették figyelembe, hanem a jelenleg hozzáférhető intézményekre fókuszáltak.
Pedig az új struktúrával kapcsolatban egyelőre két dolog biztos: a betegeknek első körben a háziorvosuknál kell érdeklődniük, és a csaknem 44 400 jelenlegi aktív ágynak alig több mint az öt százaléka, hozzávetőleg 2500 ágy szűnik meg az átalakítással. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a változás 15 intézményt érint markánsan, ezek közül 9 kórházban szűnik meg az aktív ellátás. De azt, hogy pontosan mely intézményekben, nem tudja.
Bár az ÁNTSZ honlapján megtekinthető megyékre bontva az új területi ellátási kötelezettség (TEK), abból nem derül ki, hogy mely intézményekben történik változás, hol volt korábban, ahol júliustól már nem lesz aktív fekvőbeteg-ellátás. A kórházigazgatókat hiába hívtuk, nem nyilatkoznak az ügyben. Részben érthető a hallgatásuk, hiszen az állam által március végén meghirdetett kórház-igazgatói pályázatok nyerteseire a javaslatot július 13-ig kell megtenni.
Hiába érdeklődtünk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kommunikációs Osztályánál is, megkeresésünkre közölték: nem szolgálhatnak bővebb információval annál, mint ami az elmúlt napokban megjelent. Levelet küldtünk a EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának, hogy hozzák nyilvánosságra azon intézmények listáját, ahol július elsejétől már biztosan nem vehető igénybe aktív fekvőbeteg-ellátás – hiszen ez elsősorban a betegek érdeke – , választ azonban egyelőre nem kaptunk a kérésünkre.
Az ellenzéki országgyűlési szakpolitikusoknál sem jártunk sikerrel, az LMP-s Szilágyi László és az MSZP-s Garai István sem tud konkrétumokról, hozzátéve: maguk sem értik, mi értelme a nagy titkolózásnak. Az intézményekben is teljes a tanácstalanság az átállással kapcsolatban. Van, ahol már most elutasítják a betegeket, máshol pénzt kérnek a területen kívüliektől, megint máshol úgy gondolják, a TEK-ről szóló határozat betarthatatlan, ezért az eddigi gyakorlatot folytatják.
| Kozmetikázott kórházi bevallások |
|
Közben a Magyar Nemzet csütörtöki számában arról ír, egyetlen hazai kórház sem tud maradéktalanul megfelelni a jogszabályban előírt új minimumfeltételeknek. Most járt le ugyanis a határidő, ameddig a fekvőbeteg-ellátók vezetőinek nyilatkozniuk kellett arról, hogy intézményeik eleget tesznek-e a személyi és tárgyi követelményeknek. A lapnak név nélkül többen is azt mondták, a jogszabályt betű szerint betartva nyilatkoztak a feltételek meglétéről, míg mások elismerték, hogy kozmetikázták az adatokat. A minisztérium a legfőbb tanácsadó testület, a szakmai kollégium tagozatainak adta feladatul, hogy saját szakterületükön határozzák meg a minimumfeltételeket. Egyes grémiumokkal azonban „elszaladt a ló”, s olyan követelményeket fogalmaztak meg, amelyet szinte egyetlen kórház sem tud teljesíteni. Ezzel pedig csapdahelyzetet teremtettek. |
