Mint korábban írtuk, egy kormánypárti képviselők által beadott módosító indítvány szerint a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekhez köthető szervezetek nevét nem viselhetné sajtótermék. A javaslat indoklása alapján simán elveszítheti nevét két nagy múltú lap, a Népszabadság és a Népszava is.
Az indítvány tiltaná, hogy sajtótermékeket XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében, vagy fenntartásában vezető szerepet betöltött személyekről nevezzenek el. Nem lehetne például Szálasi Ferenc vagy Sztálin nevével fémjelzett folyóiratokat kiadni. Ezt a definíciót pedig már egész könnyen rá lehetne húzni a Népszabadság vagy a Népszava elnevezésére is.
Ez nem kacsa?
Ez alapján a Magyar Nemzetet kéne betiltani, hiszen az a Hazafias Népfront lapja volt – mondta Németh Péter, a Népszava főszerkesztője. „Ahogyan a javaslat alján nézem az utcanévtilalmakat, ott van a Népfront.” A főszerkesztő szerint a Népszava mint napilap 1905 április elsején került utcára először, ezért biztos benne, hogy nem vonatkozik rájuk a javaslat.
A Népszabadság megbízott főszerkesztője, Tóth Levente szerint, ha a törvényt el is fogadják, attól a lap megőrizheti a nevét. „Ugyanakkor ez a javaslat nagyon széles körű és a törvényben nem tisztázott mérlegelési lehetőséget ad a jogalkalmazónak, médiahatóságnak. Ez alapján nagyon kevés olyan sajtóterméknév van, amely létezett a rendszerváltás előtt, és egy sajátos jogértelmezés alapján ne kerülhetne veszélybe.”
Tóth Levente szerint a törvény pont azt nem határozza, meg mit tekint XX. századi önkényuralmi rendszernek. „Egy történelmi kérdés megítélését a jogalkalmazóra bízza.” A megbízott főszerkesztő szerint az is aggályos, hogy a törvény azt sem határozza meg azt, hogy mit tekint közvetlenül összefüggésbe hozhatónak az önkényuralmi rendszerrel.
Vége a Híradónak
A javaslat egyébként tágan értelmezve a közmédiát is érintheti. Ha csak a politikai műsorokra gondolunk, a Híradó első adása 1957. július 2-án volt látható (ekkor még Képes Híradó címmel), majd egy rövid ideig Keddtől keddig néven sugározták. 1958 áprilisában felvette a Híradó nevet, és ebben az évben elkészült az első igazi főcíme. Vagyis az indoklás alapján simán belefér abba a kategóriába, miszerint a törvény „a sajtótermékek elnevezését korlátozza olyan esetben (…) amikor olyan kifejezés, (…) a neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható”.
Kerestük az MTVA sajtóosztályát, de egyelőre nem kaptunk választ arra, mi lesz, ha valóban életbe lép a törvény január elsejével.
És a megyei napilapok?
Ahogyan egyelőre azt sem tudni, hogy mit csinál az Axel Springer – Magyarország Kft. A cég tulajdonában vannak ugyanis az egykori állampárt, az MSZMP megyei napilapjai. Ezek régi címeiben néhol feltűnik ugyan az „új” szócska, de a köznyelv ma is Dunántúli Naplónak hívja például az Új Dunántúli naplót.
Nem tudta, mi ez
A módosító javaslat aláírói között szereplő Wittner Máriát megkérdeztük, mi volt a beadott módosítás valódi célja, de a képviselő asszony érdeklődésünkre elmondta, nem igazán tudja, miről van szó. Ennek ellenére az aláírása szerepel a dokumentumon.
| Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról |
| 3. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV . törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Sajtótermék elnevezésében nem szerepelhet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.” |
Stágel Bence péntek reggel egy nyilatkozatban úgy fogalmazott a módosító javaslattal kapcsolatban, hogy annak célja, hogy társadalmi szervezetek, cégek és sajtótermékek ne viselhessék a jövőben a kommunista diktatúrákhoz, illetve a tanácsköztársasághoz köthető személyek nevét.
A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő rámutatott: az önkényuralmi politikai gyakorlattal való teljes körű szakítás megköveteli, hogy ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg.
