A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet 2007. május 8-án 10 magánszemély hozta létre. A Fővárosi Bíróság még abban az évben az egyesületet feloszlatta, és elrendelte az egyesület bírósági nyilvántartásból való törlését. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerőre emelkedett ítéletével az I. fokú bíróság döntését helybenhagyta, és határozatában kifejtette, hogy az egyesület feloszlatása egyúttal kiterjed az egyesület által létrehozott és működtetett Magyar Gárda Mozgalomra is. A Fővárosi Ítélőtábla határozata a médián keresztül még a jogerőre emelkedés napján a nagy nyilvánosság számára is megismerhetővé vált, arról a vádlott is tudomást szerzett.
László Attila Tibor vádlott a Magyar Gárdáról született I. és II. fokú döntések ismeretében 2009. július 25-iki hatállyal lett az Új Magyar Gárda Mozgalom Békés Megyei Szervezeti egységének kapitánya. Az Új Magyar Gárda Mozgalom is hierarchikusan felépített, éppúgy, mint a bírósági feloszlatást megelőzően elődje, és céljaiban, valamint külsőségeiben is azonos. A vádlott megyei gárdakapitányként irányította Békés megyében az ÚMGM tagságát különböző rendezvényeken és összejöveteleken. Emellett képviselte a mozgalmat hatóságok és más szervek előtt, sajtóban és internetes fórumokon és rendezvényeken.
A vádlott által vezetett ÚMGM Békés megyei szervezeti egysége megalakulásától működése során azonos külsőségek mellett (egyenruha, zászló, köszöntés és eskü) jelent meg, mint a feloszlatott Magyar Gárda, és nem rekesztette ki tevékenységi köréből a Magyar Gárda feloszlatását megalapozó, fajgyűlöletre vonatkozó, rasszista, kirekesztő megnyilvánulásokat sem – olvasható az I. fokon eljárt bíróság ítéletében.
A döntés ellen a vádlott és védője felmentést kérve fellebbezett, így az ügyben II. fokon a Békés Megyei Bíróság hozott döntést, és 2011. december 12-én az egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt László Attila Tibor ellen indított büntetőügyben megváltoztatta a Szarvasi Városi Bíróság ítéletét – a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. Ezt – többek között – a következőkkel indokolta: a vád tárgyává tett cselekmény nem valósított meg bűncselekményt. Az ítéleti tényállás csak utalásokat tartalmaz az egyesülési joggal visszaélés vétségének elkövetésére, de annak ténybeli alapja mind a vádirati, mind az ítéleti tényállásból hiányzott. Az ítélet tartalmaz utalást a Magyar Gárdával azonos külsőségekre, rasszista, kirekesztő megnyilvánulásokra, ám mindennek ténybeli alapja sem a vádiratban, sem az ítéletben nem jelent meg.
Mivel bűnösség tekintetében két, egymással ellentétes ítélet született, megnyílt a lehetősége a III. fokú eljárásnak. Az ügyész élt is a jogával, és fellebbezést jelentett be a vádlott terhére a felmentés miatt, a bűnösség megállapítása és próbára bocsátás intézkedés alkalmazását indítványozva. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
Az egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt bűnösnek találta László Attila Tibort a Szegedi Ítélőtábla, ezért 1 év időtartmara próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.
