A Veszprémi Bányakapitányság hétfőn határozatban kötelezte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t arra, hogy öt napon belül szüntesse meg az üzemeltetésében álló vörösiszap-tározók “kiporzását” – közölte Káldi Zoltán bányakapitány. Hozzátette: a bányakapitányság a 2012. május 16-án és 17-én történt nagymértékű és a környezetvédelmi hatóság lőrintepusztai mérőállomásának adatai szerint a riasztási küszöbértéket lényegesen meghaladó porkoncentráció miatt hozta meg határozatát. A bányakapitányság az ajkai timföldgyár IX-es és X-es tározójára írta elő az ötnapos határidőt.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy amennyiben a cég nem tesz eleget a felszólításnak, a bányakapitányság bírságot szabhat ki vagy az üzemeltető költségén elrendelheti a vörösiszap-kazetták lefedését. Megjegyezte azt is, hogy a lefedési technológia jellege miatt jelentős időt vesz igénybe a többhektáros tárolók teljes letakarása, de öt nap múlva ellenőrizni fogják, hogy elkezdődtek-e az előírt munkálatok.
A cél, hogy a kazettákat 40-50 centiméter vastag humuszos anyaggal biztonságosan lefedjék – mondta a bányakapitány, hozzátéve: ez meggátolja, hogy a szél elhordja a vörösiszapport.
A Mal szerint viszont nem áll rendelkezésre a hatóságok által engedélyezett és bevizsgált technológia az átszakadt X-es tározó lefedésére, még ki kell kísérletezni. Bakonyi Zoltán, a Mal vezérigazgatója közölte: a IX-es tározó előírások szerinti lefedésével 90 százalékban elkészültek, ezen korábban már szürkesalak-borítás volt. A 49 hektáros tározóban a szürkesalak fölé helyezték el a munkagépekkel az előírások szerinti földborítást. Az átszakadt X-es tározó lefedésén dolgoznak, de még ki kell kísérletezni azt a technológiát, amely működik – mondta. Hozzátéve, hogy ez huszonöt futballpályának megfelelő területet jelent.
Tájékoztatása szerint a munkálatokat nehezíti, hogy a korábbi nedves technológia más lefedést követel meg; a tározótér minden pontján ismeretlen a lerakott anyag tartószilárdsága, és az elosztása is egyenetlen. A teherautókkal így csak méterről méterre tudnak haladni, ezért nemhogy az ötnapos, hanem a nyári határidő is tarthatatlan. Ezzel a problémával a hatóságok is tisztában vannak – jegyezte meg. Kiemelte: nagyjából húsz méter vastagságú iszaprétegen kell dolgozni, és akkor is ki kell tudni jönni a munkagéppel és az azt vezető emberrel a vörösiszap-kazettából, ha egy nyári felhőszakadás néhány másodperc alatt sártengerré változtatja a munkaterületet.
A vörösiszap-katasztrófát követően hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a vörösiszap bányászati hulladéknak minősül, ezért a bányafelügyelet – azaz a bányakapitányságok – hatáskörébe tartozik az annak kezelésével foglalkozó létesítmények és berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása és utógondozása.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A gátszakadást követően mintegy 300 hektár termőterületről kellett összegyűjteni a szennyezést, a kármentesítés 800 hektárt érintett. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
